A csoport telefonos egyeztetését követően Brüsszelben tartott sajtótájékoztatón Jean-Claude Juncker elmondta: a támogatást, ha kell, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is kiegészíti, mégpedig a korábban megállapított egyharmados részarányban. Így annak végső összege akár 45 milliárd euróra is rúghat.
Juncker szerint a hitelt nem kedvezményes kamatra kapná Görögország, bár valamivel alacsonyabban a szokásos uniós szintnél. Olli Rehn pénzügyi biztos hozzátette, hogy az IMF-rész viszont hagyományosan olcsóbb szokott lenni az uniós hiteleknél. Brüsszeli értesülések szerint 5 százalék körüli kamatról lehet szó.
A most megállapított összeget a hitelnyújtást követő években újabbak is követhetik szükség esetén - adták értésre a nyilatkozók. A program három éven át folytatható.
Azt is bejelentették, hogy a korábbi EU-megállapodásnak szintén megfelelően a hitelek kétoldalú formát öltenek Athén és más EU-tagállamok között. Az eurózóna valamennyi tagja részt vesz a hitelezésben - szögezte le Juncker.
Az euró 1999-es bevezetése óta ilyen lépésre most először kerül sor olyan ország esetében, amely tagja az övezetnek.
Görögországot magas belső államadóssága elsősorban a piacok bizalmatlansága sújtja, így egyre nehezebben tud hiteleket felvenni átlagos feltételek mellett. Ezért van szükség az uniós segítségre. A bizalomhiány pedig azért alakult ki, mert a görög államháztartási deficit fokozatosan magasra emelkedett, ráadásul kiderült, hogy Athén meghamisította az uniós intézményeknek benyújtott statisztikákat.
A görög vezetés mindeddig nem jelzett olyan igényt, hogy éljen is az uniós hitel lehetőségével, azt ugyanakkor maga is sürgette, hogy szükség esetére a mechanizmust hozzák létre. Üdvözölte és az uniós szolidaritás megnyilvánulásának minősítette a pénzügyminiszteri döntést Herman Van Rompuy, az Európai Unió elnöke és José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke is.
MTI/Menedzsment Fórum
