A JP Morgan szakemberei megemlítik, hogy a felzárkózó térség jegybankjai az utóbbi években sorra szállították le inflációs céljaikat, most viszont rajtuk kívül álló okok - a magas olaj- és élelmiszerárak - gátolják ezek elérését. A folyamatosan ismétlődő, felfelé mutató inflációs meglepetések hatására mind meredekebbé válnak a helyi hozamgörbék. Ez szigorítási nyomást gyakorol a jegybankokra, azon aggodalmak ellenére is, hogy a kamatemelések exportvisszaeséssel járnak és megszorítják a hazai vásárlóerőt is - áll az elemzésben.
A Magyarországi helyzetről azt írták a szakemberek, hogy várhatóan még legalább egy kamatemelésre szükség lesz. Korábban arra számítottak, hogy a legutóbbi szigorítás lesz az utolsó, de az utóbbi időszakban egyre nagyobb lett az újabb emelés esélye. Miután a közelmúltban az Európai Központi Bank elnöke előrevetített egy júliusi kamatemelést, így 50 százalék fölé nőtt annak esélye, hogy az MNB is kénytelen lesz lépni.
A magyar inflációval kapcsolatban az elemzők úgy vélik, hogy a nyáron 6,8 százalék körül ragadhat be a pénzromlás üteme, éves szinten 6,5 százalék lehet az infláció. Emellett szerintük a 3 százalékos inflációs cél 2010-es teljesítése is gondot okozhat a jegybanknak.
Az elszabaduló magyar infláció veszélyeire már több fontos bankház felhívta a figyelmet a közelmúltban. Nemrég a Merrill Lynch vélte úgy, hogy a tartósan magas energiaárak 0,4-1 százalék közötti mértékben emelik a feltörekvő országok inflációját. A cég szerint hosszabb távon 6,5-7 százalék körül ragadhat be a magyar infláció.
A Goldman Sachs szintén a közelmúltban emelte meg inflációs várakozását, emellett a cég szakemberei továbbra is arra számítanak, hogy az MNB a következő három hónapban 9 százalékra emeli az alapkamatot a mostani 8,5 százalékról.
