Ettől függetlenül a magyar vezetőknek nagyon nehéz percei lehetnek majd a találkozón. Egyre nyilvánvalóbb ugyanis, hogy a magyar gazdaság teljesítménye sokkal rosszabb lesz, mint mínusz egy százalék. Ez pedig szükségessé teszi a költségvetésben, illetve az IMF-megállapodásban lefektetett makropálya módosítását, vagyis ismét kiadásokat kell csökkenteni. Erre azért lehet szükség, mert a költségvetés bevételeinek nagy része a GDP-hez kötött, azaz lényegében a gazdaság teljesítményével együtt automatikusan folyik be az államkasszába. Ilyen jellegű bevétel a forgalmi- és jövedéki adók zöme.
Mint ismeretes, a kormánynak az államháztartási deficittel kapcsolatban igen kemény feltételeket kellett vállalnia. Ennek keretében eltörölték a 13. havi bért, illetve a 80 ezer forint feletti nyugdíjak esetében a 13. havi kifizetést. Ám a decemberi tüntetések és sztrájkok hatására a kormány az így megtakarított pénz egy részét kompenzációként visszajuttatja a munkavállalóknak. Vagyis úgy tűnik, hogy a deficit lefaragása nem sikerült teljes mértékben.
Kétségek támadhatnak a teljesítéssel kapcsolatban
Ami a részleteket illeti, a hitellel kapcsolatos rossz hírek egyike, hogy a kormány és az IMF egy százalékos GDP-csökkenéssel számol – valószínű azonban, hogy ennél nagyobb visszaesés lesz. Ha pedig ez történik, akkor nagy nehézségekkel nézhetünk szembe, hiszen kisebb GDP-ből nem lesz elegendő adóbevétel, növekszik a költségvetési hiány és a külföldi hitelek iránti igény.
Emiatt újabb spekulációs hullám indulhat, mert a romló egyensúly mellett kétségek támadhatnak: hátha mégsem elegendő ez a most megnyugtató mértékűnek látszó tartalék. Eközben más államok is kérnek pénzt az IMF-től, és egyszer az ő tartalékaik is elfogynak. Tehát elképzelhető, hogy ilyen esetben Magyarországnak nem lesz kitől újabb hiteleket kérni.
A konkrét strukturális lépéseket nem tartalmazó megállapodás elfogadása még meglepőbb az IMF részéről, amely eddig sokkal mélyebb változtatásokat szokott igényelni. A Valutaalap vezetősége szerint azonban sürget az idő, és a legfontosabb a piaci spekulációk megállítása. Ez a logika azonban fordítva is igaz: ha az IMF követelt volna komoly reformokat, akkor azokba a kormány kénytelen lett volna gyorsan belemenni.
A Fidesz teljes mértékben elhibázottnak tartja a deficit ilyen módon való mérséklését. Vagyis az ellenzék a nem a közalkalmazotti béreket csökkentené, hanem más forrásból venné el a szükséges pénzt.
Húszmilliárdot hívhatunk le
Mint ismert, a 20 milliárd eurós készenléti hitel keretéből 12,5 milliárd eurót ad az IMF, 6,5 milliárdot az Európai Unió és egymilliárdot a Világbank. Az összeg 2010. március 31-ig áll rendelkezésre, a visszafizetés 3-5 év alatt történik, a kamat 5 és 6 százalék között lesz, továbbá évente egynegyed százalék készenléti díjat is kell fizetnie Magyarországnak.
A hitelkeretet nem kötelező igénybe venni - hangsúlyozták az IMF és az EU képviselői. Ha Magyarország azt kívánja tenni, akkor a kormánynak és az MNB-nek közösen kell kezdeményeznie. A lehívás ütemezését az IMF hagyja jóvá. A keret úgynevezett "fejnehéz", vagyis a 20 milliárd euró jelentősebb része már a futamidő elején rendelkezésre áll.
VMI
Menedzsment Fórum
