A miniszterelnök még a februári rendkívüli parlamenti vitanapon hirdette meg legújabb adóreformját. Érvelése szerint csökkennének az élőmunka terhei, aminek hatására mérséklődhetne a recesszió, és a vártnál kisebb lehetne a munkanélküliség.
Egyes szakértők kritikái szerint a kormányzati javaslatok lényege, hogy a vállalkozók által alig érzékelhető járulékcsökkenésért cserébe a fogyasztási jellegű adók drasztikusan megemelkednek. Ez nemhogy csökkentené, hanem növelné a gazdaság adóterhelését.
Vagyis a Gyurcsány-kormányt azt teszi, amit 2006 óta folyamatosan: ha sokkalja a költségvetési hiányt, akkor nem a kiadásokat fogja vissza, hanem adót emel. Egy olyan recesszióban, mint amilyenben a magyar gazdaság is van, az adóemelés nem tűnik pozitív üzenetnek, sőt egyenesen káros lehet. Most nézzük részletesen a kormányzati javaslatokat.
Drasztikusan emelkednek a fogyasztás jellegű adók
A Kormányszóvivői Iroda a héten készített egy összeállítást arról, hol is áll az adóreform. Eszerint az állam működését érintő kiadáscsökkentési lehetőségeket keresi a kormány, amelyek az újabb adócsökkentések forrásai lehetnek.
A javaslatok értelmében idén és jövőre érdemben módosulnak az adórendszer belső arányai - anélkül, hogy visszaesnének a költségvetés adóbevételei. Mintegy 700-800 milliárd forint csökkenést jelent a bérek adóterhének mérséklése és a 2006-ban bevezetett különadók megszüntetése.
A március 11-én elfogadott javaslat szerint két lépésben 300 milliárd forinttal, 5 százalékponttal csökken a munkáltatók járulékterhe, és ugyancsak két lépésben, több mint 200 milliárd forinttal mérséklődik a munkavállalók szja terhe.
A kormány azt javasolja, hogy idén még ne változzanak az szja kulcsok, a 18 százalékos kulcshoz tartozó sávhatár azonban visszamenőleg január elsejétől 1,7 millióról 1,9 millióra, 2010-től pedig 3 millióra nőjön, közölte Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerdán.
Mindezt Keller László, a Pénzügyminisztérium államtitkára is megerősítette. Elmondta, hogy nem változik az adójóváírás rendszere, és a magánszemélyek négy százalékos különadója is megmarad még az idén, jövőre azonban azt eltörlik.
A 20 százalékos áfa 23 százalékra nő 2009. július elsején, a béren kívüli juttatások közül pedig az eddig teljes egészében adómentes üdülési csekk és az étkezési hozzájárulás értékének fele marad csak adómentes.
Puha vagy nem puha?
Keller László cáfolta, hogy a kormány felpuhította volna az adómódosítási javaslatokat. Szerinte azok idei és jövő évi hatása - az októbertől elindított, 800 milliárd forintos hatású intézkedésekkel együtt - 1500 milliárd forint, ami nem nevezhető "puhának."
Az adórendszer átalakítását szolgáló javaslatok között szerepel az is, hogy az idei év júliusától emelkedjen a benzin és a gázolajé jövedéki adója - 5,3, valamint 6,5 százalékkal. Így az a benzin esetében 109, a gázolajnál pedig 90,5 forint/literre növekedne, ami a kutaknál 2,2-2,3 százalékos áremelkedést okozna.
Az alkohol esetében a jövedéki adó 6-7, a cigarettánál 5, a fogyasztási dohány esetében pedig 10,7 százalékkal növekedne. A Pénzügyminisztérium számításai szerint egy félliteres sörnél kétforintos, egy népszerű cigarettamárka esetében pedig csomagonként 36 forintos áremelkedés lehet.
Rezignált ellenzék
Varga Mihály, a Fidesz alelnöke a fentiek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a kormány adóemelésre készül adóátrendezés helyett, tehát a terhek növelésének az irányába megy el.
Az áfaemelés terén a Fidesz ellenjavaslatokat fogalmazott meg februárban. Ennek értelmében az alapvető élelmiszerek áfáját öt százalékra mérsékelné az ellenzéki párt. Bejelentette azt is, hogy nem fogja támogatni az adómentes természetbeni juttatások megadóztatását, mert ezzel munkahelyek szűnhetnek meg.
Simor: cselekedni kellene
Simor András jegybankelnök szerint minél tovább vár Magyarország a változtatások megindításával, annál nagyobb "érvágást" kell a társadalomnak elszenvednie, és annál hosszabb ideig fog tartani a kilábalás.
A jegybankelnök szerint nyilvánvaló, hogy Magyarország nem tud egy év alatt kikerülni a jelenlegi helyzetből. Szerinte olyan hosszú távú, koherens programra van szükség, amely kiegyensúlyozottabb gazdasági helyzethez és ezen keresztül kiegyensúlyozottabb forint árfolyamhoz vezet el. Simor szerint 4-5 éves program kell, amelynek ’”jelentős intézkedési csomagja lenne az idei évre”.
VMI
Menedzsment Fórum
