Harmadával esett a nemzetközi bankok görög hitelállománya

2015. július 24. 12:31

Harmadával, mintegy 22 milliárd euróval csökkent a nemzetközi tevékenységet folytató bankok görögországi hitelállománya az idei első negyedévben, miközben növekedtek az aggodalmak Görögország gazdaságának és euróövezeti tagságának jövője miatt - derült ki a Nemzetközi Fizetések Bankjának (BIS) pénteken közzétett adataiból.

A bázeli székhelyű nemzetközi pénzügyi szervezet statisztikája szerint a görögországi vállalatoknak, bankoknak, magánszemélyeknek és egyéb jogi személyeknek nyújtott külföldi hitelek összege 45,5 milliárd euróra csökkent március végére. A görög pénzintézeteknek nyújtott külföldi hitelek összege 2,2 milliárd euróra zsugorodott, szemben a tavaly június végi 31 milliárd euróval. A magánvállalatok külföldi hitelállománya 16 milliárd eurót tett ki március végén, míg az állami szféra 600 millió euróval tartozott külföldi bankoknak.

A BIS adatai szerint az idei első negyedévben - éves összehasonlításban 6 százalékkal - 755 milliárd euróval növekedett a nemzetközi tevékenységet folytató bankok külföldre kihelyezett hiteleinek összege, szemben az egy évvel korábbi 2 százalékos zsugorodással. A 755 milliárd euró több mint 50 százaléka, 406 milliárd euró az euróövezeti országokra jutott. Ezen belül a Németországnak nyújtott külföldi hitelek állománya 153 milliárd euróval növekedett, Franciaország esetében pedig 120 milliárd eurós bővülést mértek.

Két év jelentős mértékű növekedés után a tavalyi utolsó és az idei első negyedévben is csökkent a feltörekvő piacgazdaságokba irányuló külföldi hitelek állománya. Idén január-márciusban összesen 49 milliárd euróval szűkült ebben a csoportban a külföldi hitelek összege. A Kínának nyújtott külföldi hitelek állománya a második egymást követő negyedévben csökkent, január-márciusban 56 milliárd euróval. Oroszország esetében az idei első negyedév alatt 14 milliárd euróval, a tavalyi utolsó negyedévben pedig 19 milliárd euróval zsugorodott a külföldről kapott hitelek állománya.

MTI

Friss

Privátbankár.hu Top 24

Külföldről nézve úgy tűnik, vazallussá teszi Magyarországot a kormány

Riportot közöl a BBC a magyar kormány duzzadó akkumulátorgyártási ambícióiról, a fejlesztések előnyeiről, amit más uniós tagországok irigyelnek, és hátrányairól, amiből nem kérnének.

Matolcsy György megüzente Orbán Viktornak: ne legyen választási osztogatás!

Az Orbán-kormány folyamatosan lefelé módosítgatja a GDP-adatokat, felfelé pedig a hiánycélt. A jegybank keddi üzenete a szigorúbb fiskális fegyelem iránt intő jel volt még akkor is, ha azt Gulyás Gergely lapunk kérdésére megpróbálta a valóságosnál jelentéktelenebbnek beállítani.

Buksza: mekkora az eltérés a nők és a férfiak fizetése között Magyarországon? - A hét ábrája

Az elmúlt években 60-96 ezer forint eltérés volt a nők és a férfiak bruttó átlagbére között az utóbbiak javára. Hosszú távon a béremelkedés mindkét nemnél lényegében azonos mértékű, de rövid távon picit tempósabb növekedés látható a nők fizetésénél. A hét ábrája a Buksza blogtól.

Vitézy Dávid: „Budapestet nem szabad Kína játszóterévé tenni”

A független főpolgármester-jelölt szerint teljes, totális tévút a magasvasutas elképzelés.

Óriási a hiány kamionsofőrökből, de lesz ez még rosszabb is!

Már most is hiány van teherautóvezetőkből, de még nagyobb gond, hogy nagy részük tíz éven belül nyugdíjba vonul.

Villanyautó? Nem csak ez a kérdés

Az elektromos autók a vártnál lassabban, de egyre nagyobb szerelet kérnek maguknak. Persze van egy csomó kihívás, elég csak a magas árra és a finanszírozásra, az áramkutak hiányára, a hatótáv-félelmekre gondolni. Egyebek mellett ezek a kérdések lesznek terítéken a Privátbankár, az Mfor és a piac és Profit kiadója, a Klasszis Lapcsoport által szervezett hiánypótló, "E", mint energia című, május 16-án sorra kerülő konferencia villanyautó-szekciójában.

Kínai luxusvasút épülne Ferihegy és a Belváros között?

Kínai pénzből, kínaiak kínai technológiával építenék.

Az év második felében jön a „konszolidációs program”?

Az S&P megerősítette hazánk forintban és devizában fennálló államadósságát, és érvényben hagyta annak stabil kilátását is, azaz sem további fel-, sem pedig leminősítésre nem kell számítani. A hitelminősítő az idei választásokat követően „konszolidációs programra” számít a kormánytól, és 2024-re – a kabinet várakozásainál alacsonyabb – mindössze 2,2 százalékos növekedésre számít.

Nagy Márton csak feszültséget generált az üzemanyagok piacán. Fotó: Pixabay

Üzemanyagárak: megoldás helyett gumicsontot kaptunk Nagy Mártontól

Ahogy azt heti sorozatunkban, az Mfor Üzemanyagár-figyelőben előre jeleztük, a héten kisebb árcsökkenés volt a kutakon. A változás mellett érdekes történés volt, hogy a kormány nem megoldást, hanem csak további feszültséget generált az üzemanyagok piacán.