1) A Lisszaboni Szerződés kiegészítése értelmében pénzügyileg megszorult államok csak kemény feltételek mellett kaphatnának segítséget; ennek érdekében szigorítanák a stabilitási egyezményt. Az új válságmechanizmus részeként az anyagi felelősség elvét kiterjesztenék a magánbankokra és biztosítókra. Az eurózóna egyes államai fontolóra vették, hogy a 750 milliárdos mentőövön felül esetleg államkötvényeket vásárolnának, miáltal a megszorult államok könnyebben juthatnának friss hitelekhez. A német kormány azonban erre nem hajlandó, és elutasítja a "mentőöv" kiszélesítését és az úgynevezett eurókötvény gondolatát is. Mivel azonban több politikus - köztük Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfő - támogatja azt, Brüsszelben bizonyára szó lesz erről.
A téma azért fontos, mert jövőre több megrendült államnak új hitelekre lesz szüksége, ezért új kötvények kibocsátására készülnek. Amennyiben az euróövezet addig nem lesz képes meggyőzni a pénzpiacokat a maga stabilitásáról, akkor a magasabb kamatok következtében Olasz- vagy Spanyolország is megroggyanhat. Ez pedig a végét jelenthetné a közös európai valutának.
2) A jelenlegi válság az alacsony szintű integráció és koordináció következménye, ezt egyre többen ismerik fel Európában. A politikusoknak kezd derengeni, hogy emiatt a jövőben még több hatáskört kell átengedniük Brüsszelnek. Angela Merkel és Nicolas Sarkozy freiburgi találkozóján is szó volt a szorosabb egyeztetésről - igaz, inkább csak a két adórendszer közelítéséről tárgyaltak. Brüsszel felügyelete alatt zajló gazdaságpolitikai koordinációról nem esett szó. Ez magyarázza a német-francia ellenállást az eurókötvénnyel szemben: a kontinens két legerősebb nemzetgazdasága maga akarja eldönteni, mi történjék a pénzével. Hogy ez a stratégia eredményes lesz-e, az majd elválik. És még ha Brüsszel egy napon több hatalmat kapna is: a jelenlegi válság megoldásához ez nem lesz elegendő.
3) Ha ez euró elbukik, akkor Európa is elbukik - figyelmeztet Merkel. Amit politikai síkon senki nem akar, az a piacok nyomása alatt bekövetkezhet mint legrosszabb eshetőség: az euróövezet széthullása. Az államháztartás szanálása már most akadozik Görögországban és Portugáliában. Újabb anyagi terhek fenyegetése esetén e két állam számára esetleg vonzó alternatíva a drachma, illetve az escudo újbóli bevezetése. Ráadásul az EU-ban ma igen feszült a hangulat, az euró megmentésével szembeni német makacskodás számos kormánynak megfeküdte a gyomrát. A német állam és gazdaság számára nyújtott számos előnyre tekintettel azonban alig van realitása annak, hogy Merkel bukni hagyná az eurót.
MTI
