A szeptember 18-ával záródó héten 24 812 milliárd forint volt a központi kormányzat bruttó, nem konszolidált adóssága, ami előző héthez képest hatalmas zuhanás eredménye lett. Az állomány ugyanis 543 milliárd forinttal csökkent, és ennél nagyobb mértékben legutóbb tavaly novemberben esett egy hét alatt az adósság.
A mostani csökkenés hátterében több tényező is szerepet játszhatott, így például az állampapír-lejáratok. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) rendszeresen frissített kibocsátási terve szerint ugyanis a múlt hétre egy 45 milliárdos 3 hónapos diszkont kincstárjegy-lejárat és egy 123 milliárdos 12 hónapos lejárat esett. Ez azonban az 543 milliárdos zuhanásból csak 168-at magyaráz.
Emellett a forint erősödése is hozzájárulhatott a nagymértékű zuhanáshoz, hiszen a kormányzati adósság 34,4 százaléka devizában denominált. Múlt héten a hazai fizetőeszköz az euróval szemben 1,8 százalékot erősödött, ami az augusztus végi devizaadósságból kiindulva megközelítőleg 150 milliárd forintos csökkenést eredményezhetett.
Mivel a lejáratok 168, a forint erősödése pedig 150 milliárd forintot magyaráz a csökkenésből, és állampapír-kibocsátások is voltak, véleményünk szerint a fentiek mellett valamilyen előtörlesztés is szerepet játszhatott az adósság apadásában. Arról azonban nincsenek információk, hogy ez az MNB, mint ügynök közvetítésével történt-e és devizakötvényeket visszavásárlásáról van-e szó.
Hiába azonban ez a nagyfokú csökkenés, jelenleg a tavaly év végi állapothoz mérten továbbra is 931 milliárddal magasabb az adósság szintje.
A GDP-arányos adósságráta így jelenleg a 2014 év végi 76,9 százalék után most 77,7 százalékon állhat. A becslés során a kormányzati adósságot megnöveltük a jegybank adataiból leszűrt egyéb államháztartáson belüli adóssággal, így a teljes állományt kapjuk meg. Majd ezt a második negyedéves nominális GDP-ből kiindulva az ÁKK becslésének segítségével meghatározott bruttó hazai termékre vetítettük.
Székely Sarolta
mfor.hu
