Előfizetésenként havonta 245 forinttal kellene többet fizetnünk az internetért, ha a kormány által kitűzött 20 milliárdos bevételi célt el szeretnénk érni. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint ugyanis 2014 második negyedévében 6,81 millió internet-előfizetés volt Magyarországon. (245 x 6,81 millió x 12) Ennek 65 százaléka vezeték nélküli, a többi pedig a kábeles, az xDLS és bérelt vonalak között oszlik el. Ha tehát nem differenciálnánk a forgalom függvényében, akkor valóban párszáz forintos tétel lenne az új adónem.
Ebből kiindulva nem tűnik megalapozatlannak az a feltevés, hogy a törvényalkotó eleve felső korláttal tervezte bevezetni az új adónemet, lévén 150 forintot az is befizet, aki csak egy pár másodpercre felkapcsolódik az internetre, akár egy pár kb-os e-mail elolvasása erejéig. Ha mindenki csak ennyit fizet behavonta, már akkor 12,2 miliárddal gyarapodna az államkassza.
Mit is jelent ez a mobiltarifáknál?
Érdemes megnézni, hogy mit jelenthet az új adónem (korlát nélkül) az átlagos mobilnetes csomagoknál. Példaként vegyünk egy 6490 forintos díjcsomagot az egyik hazai szolgáltatónál, amelybe 500 MB internetes forgalom foglaltatik. Mivel ez egy aktív okostelefon-használónak édeskevés, vélhetően erre még extra adatforgalmat kell vásárolnia. Megnézve a 200 MB-tól egészen az 5 GB-ig terjedő plusz csomagok árát, és ezt korrigálva a 150 forintos díjjal, kiderül, hogy a legolcsóbb csomag esetében 2,31, míg a legdrágább esetében 9,39 százalékkal emelkednének a díjak.
Ez ugyanakkor csak a mobilnetes forgalmat jelenti, ebbe nem igazán férnek bele a nagy méretű applikációk letöltései, vagy a biztonsági mentés, amelyet az ember általában valamilyen korlátlan internet-előfizetés vezeték nélküli hálózatához kapcsolódva töltött le. Vagyis a hétköznapi netezés, hírek olvasása, levelezés, Facebook is 2-9 százalékos adóemelést jelent.
Szász Péter
mfor.hu
