További intézkedések nélkül a következő két-három évben csak álmodhatunk a 3 százalék alatti költségvetési hiányról az MNB szakértői szerint. Így viszont nagy ára lehet a bankadónak, hiszen a növekedést visszafoghatja, a kitűzött célt viszont nem sikerül elérni vele.
Már az idén további megszorításra lenne szükség
Az első féléves költségvetési adatai negatív meglepetést okoztak a jegybank elemzőinek, ezeket csak részben sikerült ellensúlyozni a nyáron bejelentett kormányzati intézkedésekkel. Ugyanakkor a deficitcél eléréséhez még további kiigazításra lenne szükség az év hátralevő hónapjaiban – derül ki az MNB szerdán megjelent inflációs jelentéséből.
„Azt mindenképpen érdemes kiemelni, hogy a jelenlegi az utóbbi évek legbizonytalanabb inflációs jelentése. A költségvetési pályával kapcsolatban korlátozott információs bázisra épül az elemzés, ezeket az előrejelzéseket majd a jövő évi költségvetési törvény benyújtása után tudjuk pontosítani” – vázolta fel a szerdai eseményen Virág Barnabás, az inflációs jelentést készítő csoport vezetője.
Ez a bevallottan bizonytalan költségvetési előrejelzés az idei évre 4,3 százalékos, 2011-re pedig 4,1 százalékos költségvetési hiánnyal számol. A deficit a szakemberek szerint 2012-re 3,7 százalékra mérséklődhet. Ezekből a számokból is az látszik, hogy a korábban feltételezettnél szigorúbb költségvetésre van szükség, hogy teljesüljenek a kitűzött célok.
„2011-ben a GDP-arányos kiadások csökkenhetnek, azonban a bevételek tekintetében is visszaesésre számítunk a társasági nyereségadó és az szja területén jelentkező adókiengedés miatt” - emelte ki Virág Barnabás. Tovább nehezíti a költségvetés helyzetét, hogy a magyar gazdaság kilábalása jelenleg exportvezérelt, ennek viszont a költségvetési vonzatai kisebbek. Az MNB szakértői érdemi javulást csak az önkormányzati szektortól várnak jövőre, ez okozhatja a hiány minimális csökkenését.
2012-ben az előrejelzés szerint a bevételek már gyorsabban tudnak növekedni, mint a kiadások, ennek köszönhetően csökkenhet nagyobb mértékben a deficit. Várhatóan két év múlva is elsősorban az önkormányzati szektor helyzetének további javulása lehet kedvező hatással a büdzsére.
A növekedéssel is gondok lehetnek
„Az év első felében elindult egy lassú, törékeny kilábalás a magyar gazdaságban. Ennek erős támaszt ad az export, a belső kereslet azonban továbbra is gyenge. A magyar gazdaság jelenleg egy motorral megy, és ha ezzel a motorral valami gond adódik, akkor újabb recessziós kockázatokkal nézhetünk szembe" - vázolta fel a helyzetet Virág Barnabás.
Ugyanakkor a külső hatásokban már most is látszanak kockázatok: az MNB elemzői szerint a legfontosabb magyar felvevőpiacokon a fiskális feszültségek a korábban vártnál nagyobb lassulást hozhatnak. A belső kereslet pedig talán 2011-től indulhat lassú emelkedésnek a bérek növekedésével és a hitelezési aktivitás pozitív változásával.
A költségvetés helyzete is befolyásolhatja a növekedést, hiszen ha 2011-ben további kiigazítási igények jelentkeznek, akkor azoknak növekedésvisszafogó hatásuk lehet.
A romló kilátások miatt a 2011-es növekedési előrejelzést a májusi 3,2 százalékról 2,8 százalékra csökkentették a jegybank szakemberei. Ebben szerintük a külső konjunktúra lassulása mellett többek között a bankadó negatív hatása is benne van.
Az infláció tekintetében az MNB azzal számol, hogy 2012-ig valószínűleg nem sikerül teljesíteni a jegybank 3 százalékos célját, a következő években is ennél magasabban alakulhat a pénzromlás üteme. Virág Barnabás szerint ennek több oka van, melyek közül a két legfontosabb a forint gyengülése és a nyersanyagárak emelkedése.
A munkaerőpiac már éledezik
„A foglalkoztatásban az év közepén már elkezdődött egy lassú pozitív fordulat. Ugyanakkor ezzel együtt az aktivitás is növekszik, ami tartósan magas munkanélküliséget hozhat. Várakozásaink szerint a következő években a korábbinál lényegesen magasabb munkanélküliségi rátára kell felkészülnünk” - emelte ki a jegybank szakértőcsoportjának vezetője.
A bérek várható alakulásával kapcsolatban Virág Barnabás elmondta: a növekvő inflációs nyomás a fizetésekbe is beépülhet, ugyanakkor a reálbérek növekedése 2012-ig várhatóan elmarad majd a termelékenység bővülésének ütemétől.
A magyar vállalatoknál továbbra is alacsony a kapacitáskihasználtság, éppen ezért az idei évben nem várható további kapacitások megnyitása. A munkaerőpiac szempontjából elsősorban a feldolgozóiparban várható javulás, a szolgáltató szektorban viszont még mindig jelentős munkaerő-tartalékokat látnak az elemzők.
Beke Károly
mfor.hu
