A Központi Statisztikai Hivatal szerda reggel közölte a kormányzati szektor bevételeire és kiadásaira vonatkozó ESA95 módszertan szerinti adatokat, mely szerint az első negyedév végén a hiány 3,6 százalékon állt. Ez 0,4 százalékponttal kedvezőbb állapot, mint az egy évvel korábbi, amikor is 4 százalékos deficittel zárták az első három hónapot. És bár ez jelenleg jócskán meghaladja az éves 3 százalékos hiánycélt, ahogy az alábbi ábrán is jól látható, az év hátralévő részében a trend rendre kedvezően alakul, ami a célszinthez "húzza" a mutatót. (A diagramon kékkel jelöltük az első negyedéves adatokat, mivel a 2011-es első hiány brutális, 36 százalékos többletet mutatott a magánnyugdíjpénztári pénzek miatt, az egyéb időszakok nagyobb láthatósága miatt ezt nem jelöltük az ábránkon. Itt érdemes megjegyezni, hogy a 2011-es első negyedéves adat az ESA2010 módszertanra történő átállás miatt csökkenni fog.)
A mostani kedvezőbb állapot leginkább annak az eredménye, hogy bár a kiadási oldal 7 százalékkal növekedett egy év alatt (3673 milliárdra), a bevételek ennél nagyobb mértékben bővültek, 9 százalékkal 3416 milliárdra.
Ha részleteiben szeretnénk nézni, akkor az átlagnál nagyobb mértékben merültek fel kiadásai a kormányzatnak a folyó termelőfelhasználással kapcsolatban - az első három hónap alatt 562,5 milliárdos kiadás 14,8 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. Emellett munkavállalói jövedelemként 6,1 százalékkal költöttek többet idén Orbánék, 757 milliárdot, ez a munkabérek nominális növekedésével, illetve a nagyobb volumenű közfoglalkoztatás miatt történt. A pénzbeni társadalmi juttatásokra pedig 1,6 százalékkal ment el több pénz: 1126 milliárd.
Külön érdekesség, hogy a felhalmozási kiadások, vagyis az állami beruházásokkal kapcsolatban felmerülő költségek egy év alatt 42,7 százalékkal ugrottak meg. Az idei első három hónapban 154 milliárdos kiadás keletkezett, amiben a közúti és vasúti beruházások mellett a stadionépítések is szerepelnek.
Mindenesetre a megugró kiadások egyáltalán nem rontottak a költségvetés helyzetén, köszönhetően természetesen annak is, hogy a bevételek ezeket a kiadásokat bőven tudták kompenzálni.
A bevételi oldalon, ahogy tehát már említettük, 9 százalékos növekedés történt, mely arányaiban leginkább a termelési és importadóknak köszönhető. Az első negyedév végi 1305 milliárdos befolyt összeg ugyanis 10 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. Ezen belül egyébként az áfabevételek majdnem 15 százalékkal emelkedtek.
Jelentős tétel még ezen az oldalon a tb-hozzájárulás, mely egy év alatt 9,5 százalékkal jelentett több bevételt: kicsivel több mint ezermilliárd folyt a kormány kasszájába. A folyó jövedelem-, vagyon- stb. adók soron közel 8 százalékos növekedés mutatkozik az adatok szerint, miközben egyedüliként a tőkeadókból származó eleve kis nagyságrendű bevétel visszaesett az előző évi állapothoz képest. Míg ugyanis 2013 első negyedévében még 36,9 milliárd folyt a kasszába, idén ez 33,9 milliárd lett.
Mivel választási év volt, érdemes rápillantani a kormány költekezésére is; az első negyedévben ugyanis 7,1 százalékkal nőtt az ezen soron szereplő összeg. Az egy évvel ezelőtti 1406 milliárd után 1506 milliárd ment el ezen a "jogcímen". Bár ez a növekedés soknak tűnik arányaiban, a korábbi választások előtt - leszámítva a válság utáni 2010-es esztendőt -, sokkal nagyobb mértékben ugrott meg a kormányzati fogyasztás.
mfor.hu
