Csak egyszer volt a jelenleginél magasabb az adósság
21 068,6 milliárd forint volt szeptember végén a központi költségvetés bruttó adóssága, ez 967 milliárddal volt nagyobb, mint egy hónappal korábban. Ennél magasabb eddig csak egyszer, idén májusban volt az adósság, akkor 21 116,5 milliárddal tartoztunk. Aztán jött a júniusi nagy adósságcsökkentés, amikor a kormány a magánnyugdíjpénztári portfólióban lévő kötvényeket bevonta, amivel 19 577,9 milliárdra csökkent az adósság.
A szeptemberi megugrás mögött egyébként egyértelműen a forint gyengülése áll. Már az augusztusi adatok elemzésekor azt valószínűsítettük, hogy rossz esetben akár ezer milliárddal is nőhet az adósságunk. Sajnos, nem tévedtünk, lásd: "Titokban" felvettünk félmilliárd eurónyi hitelt augusztusban.
Az euró/forint jegybanki középárfolyam az augusztus végi 271,87-ről szeptember végére 292,12-re emelkedett. Ez a központi költségvetés adósságában azt jelentette, hogy miközben a forintadósság csak kismértékben emelkedett 10 374,5 milliárd forintról 10 423,5 milliárdra, a devizaadósság 9526,4 milliárdról 10 269,6 milliárdra ugrott.
Mindez a kormány egy újabb tervét húzza keresztül, ugyanis az volt a nem titkolt cél, hogy a devizaadósság felől inkább a forintban való eladósodás irányába mozduljon el az állam, hiszen akkor kevésbé lennénk kitéve az árfolyamingadozásnak. Ehhez képest lassan ugyanannyi lesz a forintadósság, mint a deviza, 10 ezer milliárd feletti számra pedig még sosem volt korábban példa az utóbbi esetében.
Ráadásul a jelenlegi árfolyam azt mutatja, hogy a következő napokban-hetekben kezdhetünk imádkozni azért, hogy az EU vezetői megoldást találjanak az adósságválságra. Ha ugyanis október végén is a jelenlegi 300 forinthoz közeli euróárfolyam lenne érvényben, akkor szeptemberhez képest további kismértékű emelkedés lehetne az adósságban. Persze a jelenlegi bizonytalan helyzetben arra is van esély, hogy a következő egy hétben minden pozitívra fordul és akár jelentős forinterősödés is kibontakozhat, ha sikeres lesz a hétvégi uniós csúcs.
A kormány szerint majd az év végén kell mérleget vonni
A központi költségvetés adósságának alakulásával kapcsolatban az elmúlt napok sajtóhíreire reagálva szerdán közleményt adott ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), melyben leszögezik: a havi deficitek az év első felében általában nagyobbak Magyarországon, mint az év második felében, emiatt előállhat olyan helyzet, hogy az évközi adósság nominálisan és a GDP százalékában nagyobb, mint az év végi. "A nemzetközi intézmények és statisztikák azonban az év végi adósságot figyelik, az évközi változásnak nem tulajdonítanak jelentőséget" - teszi hozzá a minisztérium.
A fentiekből jogosan adódik a kérdés: Csökkenhet-e a következő három hónapban olyan mértékben az államadósság, hogy az év végi szám a mostaninál jelentősen alacsonyabb legyen? Ez két dologtól függ: egyrészt az árfolyamhatástól, másrészt pedig a menet közben esedékes törlesztésektől. Előbbi esetében senki nem tud biztosat mondani, ezért inkább induljunk ki abból, hogy december végéig marad a jelenlegi 300 forintos euróárfolyam.
A törlesztések terén október végén lesz egy egymilliárd eurós devizakötvény lejárat, illetve a negyedik negyedévben az Európai Bizottságnak kell visszafizetni kétmilliárd eurót a 2008-ban felvett hitel első törlesztéseként. Ezekre a törlesztésekre már tavasszal új devizakötvényeket bocsátott ki a magyar állam, így elvileg a fedezet megvan rájuk. A fenti hárommilliárd euró tehát az év végéig összesen mintegy 900 milliárd forinttal csökkentheti a központi költségvetés adósságállományát, emellett a központi költségvetés alacsonyabb második féléves finanszírozási igénye és az infláció miatt is csökkenhet a GDP-arányos adósság (mivel nő a nominális GDP), ráadásul a kormány 2 százalékos gazdasági növekedéssel számol az idei évre. Vagyis összességében igaza lehet abban a kormánynak, hogy az év végén mind összegében, mind GDP-arányosan a mostaninál alacsonyabb államadósságot fogunk tapasztalni.
Beke Károly
mfor.hu
