Ismét nőtt az adósságunk februárban
A januári 20 526,7 milliárd forint után február végén 20 583,5 milliárd forint volt a központi költségvetés bruttó adóssága - derül ki az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) által közölt adatokból. A számok azt mutatják, hogy miközben a devizaadósság az előző hónaphoz képest 300,4 milliárd forinttal csökkent, a forintban fennálló tartozás 410,5 milliárd forinttal emelkedett, miközben az egyéb kötelezettségek állománya 53,3 milliárd forinttal csökkent.
A forintadósságon belül a legnagyobb tételt továbbra is az állampapírok teszik ki 10 314 milliárd forinttal, ezen belül a kötvények 7556,5 milliárd forintot tettek ki február végén. A devizaadósságon belül az állampapírok jelentették a legnagyobb szeletet 5319,8 milliárd forinttal, ezt követték a devizahitelek 3967,1 milliárddal.
Hova lett az IMF-nek törlesztett pénz?
A devizahitelek állományának nagyjából egymilliárd eurós csökkenése nagyrészt annak volt köszönhető, hogy februárban mintegy 620 millió eurót visszafizettünk a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) a 2008-ban felvett hitelcsomag első részleteként. A maradék összeg pedig vélhetően a forint kismértékű erősödésével magyarázható, hiszen a január végi 293,70-ről 289,88-ra kapaszkodott vissza február végére a magyar deviza az euróval szemben.
Az IMF-nek történt törlesztés tényét egyébként Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára ismerte el február végén. Hivatalosan az első negyedévben kellett volna törlesztenünk a Valutaalap felé, ezt már februárban megtettük. A visszafizetett összeg egyébként az ÁKK statisztikájában is látszik, hiszen az EU/IMF hitelcsomag kapcsán fennálló adósság a januári 3122,3 milliárdról 2905,8 milliárd forintra csökkent, nagyrészt ez okozta a devizaadósság 300 milliárdos visszaesését.
Jogosan vetődik fel a kérdés, hogy ha visszafizettünk 620 millió eurót, akkor miért nőtt mégis majdnem 60 milliárd forinttal a teljes adósság? A választ erre a kérdésre a forintadósságnál kell keresni, hiszen mint már fent írtuk, a devizaadósság csökkenése mellett az nőtt jelentősebben. Az összesen 410,5 milliárdos növekedés egyetlen ésszerű magyarázata az, hogy valószínűleg februárban nagyon kevés kötvénylejáratunk volt, a friss kibocsátások pedig tartalékolásra mentek.
Az ÁKK adatai szerint februárban összesen 515 milliárd forintnyi állampapírt bocsátottak ki, amiből 85 milliárd forint volt a kötvény 430 milliárd pedig a diszkont kincstárjegy (DKJ). A kötvények állománya eközben januárhoz képest 81,4 milliárdos emelkedést mutatott, vagyis mindössze 3,6 milliárd lehetett a lejárat, a többi pedig tartalékolásra ment el, míg a DKJ-k esetében a 430 milliárdos friss kibocsátás mellett 303,7 milliárd forintos volt az állománynövekedés, vagyis a fenti logika alapján közel 130 milliárd lehetett a lejárat.
A következő hónapokra előretekintve az látszik, hogy márciusban nem lesz fontos devizatörlesztésünk, hiszen az első negyedévre esedékes összeget már átutaltuk a Valutaalapnak, devizakötvényünk pedig egyelőre nem jár le. A második negyedévben majd folytatni kell a hitelcsomag törlesztését közel egymilliárd euróval, majd a harmadik és a negyedik negyedévre is hasonló összeg jut. Kötvénylejárat júliusban lesz 45 milliárd japán jen értékben, majd november elején egymilliárd eurónyi kötvényt kell megújítanunk.
A fenti devizalejáratok miatt egyébként egyelőre nem kell aggódnia a kormánynak, hiszen az MNB december végi adatai szerint 1522,7 milliárd forintnyi készpénze és betéte volt a kormánynak, ennek legnagyobb része, 1383,1 milliárd a jegybankban elhelyezett betét formájában. A fenti összeg akár teljes egészében fedezheti hazánk idei devizaszükségleteit. Ez pedig hozzájárulhat ahhoz is, hogy az EU/IMF-tárgyalások tovább húzódjanak, hiszen legkorábban a november eleji egymilliárd eurós lejáratnál kérdőjeleződhet meg a magyar állam fizetőképessége.
Beke Károly
mfor.hu
