Jóval a terv alatt alakult a kormányzati szektor hiánya 2012-ben. Az 5000 feletti települések adósságának átvállalása miatt 671,9 milliárd forintra növelt hiánycél végül 607,5 milliárdon teljesült. Ez a GDP 2,1 százaléka. Ez az érték azonban még nem a végleges államháztartási hiány, hiszen az önkormányzatok összesített 2012-es hiányát nem tartalmazza. Ugyanakkor az is szinte teljesen biztos, hogy a teljes hiány a tervezett 2,7 százalék lesz.
Az NGM is kiemeli közleményében, hogy a 2012. évi központi alrendszerű pénzforgalmi hiány alakulása jó alapot ad arra, hogy teljesüljön – az ECOFIN Tanács ajánlása és a magyar kormány vállalása szerint a magánnyugdíj-pénztárból átlépők miatti 50,9 milliárd forintos többletbevétellel nem számolva – a kitűzött 2,7 százalékos uniós módszertan szerinti hiánycél. A pontos adatok egyébként majd csak a 2013. március végén a KSH által az Európai Uniónak hivatalosan megküldött ún. EDP‑jelentésben kerülnek publikálásra.
Mint ismert, az 5000 fő alatti települések adósságának átvállalása miatt a kormány 576,2 milliárd forintról 671,9 milliárdra emelte az államháztartás központi alrendszerének hiányát. (Ez a módosítás a teljes államháztartási hiányt nem érinti, hiszen az állam az egyik zsebéből a másikba rakja az adósságot). Ez már eleve borítékolt egy 95,7 milliárdos kiadási tételt a decemberi büdzsében (ami végül 76 milliárd lett), amelyet egyéb tételeknek kellett ellensúlyozni annak érdekében, hogy a november végén 691,7 milliárdon álló hiány összességében 671,9-re csökkenjen. Ez pedig nem tűnt lehetetlennek, hiszen decemberben érkezik a költségvetésbe az éves társasági adó jelentős hányada. Persze, az benne volt a kalapban, hogy a kormány a tavalyi évhez hasonlóan a többletet el fogja költeni, hiszen az év utolsó napjaiban összesen 16,9 milliárd forintot költött el a költségvetés tartalékaiból. Ez azonban nem valósult meg.
A 2,7 százalékos államháztartási hiánycél tartását így már az önkormányzatok sem igazán tudják „megtorpedózni”, hiszen tavaly például 143,5 milliárdos többlettel zártak, egyszeri tételek nélkül pedig 52,5 milliárdos hiányt értek el. Az adósságátvállalás 76 milliárdos végleges összege pedig, amely a központi kormányzati büdzsét egyik oldalon terhelte, a másik oldalon számukra jelent egyszeri bevételt. Bár az önkormányzati költségvetések alakulását az egyik legnehezebb megbecsülni, hiszen többször okoztak már kellemetlen meglepetést, kizárt, hogy összesítve 100 milliárd feletti hiányt érnének el - ennyi mozgástér még van ugyanis a 2,7 százalékos hiányhoz.
A magyar költségvetés egyébként nagy utat járt be az elmúlt években, amit a KSH és az MNB adatai is megerősítenek. 2012 harmadik negyedévében ugyanis olyan történt, mint még soha, az államháztartás szinte egyensúlyba került a négy negyedéves gördülő finanszírozási igény pedig 3 százalékra csökkent.
A friss jelentés részletei:
szp
mfor.hu
