A kormány eltökélt szándéka, hogy egyensúlyt teremtsen a Nyugdíjbiztosítási Alapban, a bevételek fedezzék a kiadásokat. Azt azonban elutasítják, hogy ennek következtében csökkenjenek az ellátások. Orbán Viktor múlt szerdai sajtótájékoztatója alapján csak annyit lehet megállapítani, hogy egy elszámolási technikával hoznák egyensúlyba a nyugdíjkasszát, azzal azonban a deficit nem tűnne el.
3000 milliárdos tétel
A 2011-es költségvetésben a Nyugdíjbiztosítási Alap 3054,4 milliárd forintot irányzott elő nyugellátások kifizetésére, miközben a bevételek alig haladják meg a 2600 milliárd forintos összeget. Erre jön rá a 450 milliárd forintos kiegészítés az államháztartás helyzetét kiegyensúlyozó alapból, így biztosítható a nyugdíjrendszer fenntarthatósága.
A már említett sajtótájékoztatóján a miniszterelnök azonban ismét kiállt amellett, hogy egyensúlyba kell hozni a rendszert. Az elmúlt hetekben több szakember is utalt rá, hogy a jelenlegi keretek között ez a nyugdíjak reálértékének a csökkenésével járna, Orbán Viktor azonban egy másik módszerre utalt. Szerinte a probléma, hogy jelenleg sok olyan ellátást is a nyugdíjkasszából fizetnek, amiket egy külön szociális alapból kellene. Konkrétan nem nevezte meg ezeket az ellátásokat, azonban hozzátette, hogy a kormány februárra ígért reformja ezeket fogja érinteni.
"Az már egy másik kérdés, hogy ezt a szociális alapot miből fogjuk finanszírozni" - tette hozzá a kormányfő. Azt tehát Orbán is elismerte, hogy ezzel a módszerrel csak az egyik kalapból a másikba tennék át a hiányt. Így könnyen egyensúlyba lehetne hozni a nyugdíjkasszát, ugyanaz az összeg viszont máshol jelenne meg.
Milyen ellátások kerülhetnek ki a nyugdíjkasszából?
A Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásait nézve az látszik, hogy az előbb említett 3000 milliárdos összeg kétharmada, 2009,4 milliárd forint öregségi nyugdíjakra megy el a tervek szerint idén. Ehhez jön a rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíj 659,5 milliárdja és a hozzátartozói nyugellátás 359,4 milliárdja, mint jelentős tétel.
Ha a 450 milliárdos hiányt vesszük figyelembe, akkor az utóbbi kettővel tudna valamit kezdeni a kormány, hiszen az elképzelhetetlen, hogy éppen az öregségi nyugdíj kerüljön ki a nyugdíjkasszából. Ha pedig ehhez hozzávesszük, hogy régóta hallani a rokkantnyugdíjak esetleges felülvizsgálatáról és szigorításáról, akkor ennek a tételnek a megreformálása tűnik a legvalószínűbbnek.
Ráadásul a rokkantnyugdíjakra könnyen mondhatja a kormány, hogy nem minősülnek klasszikus nyugellátásnak, inkább szociális jellegű kifizetések, ezért indokolható lenne, hogy kikerüljenek a nyugdíjkassza fennhatósága alól. Ezt még meg lehetne fejelni azzal, ha esetleg átneveznék az ellátást, hogy még véletlenül se utaljon a nyugdíjra, a magyar nyelv sokszínűsége erre is biztosít lehetőséget. Csak néhány példa: rokkantsági segély, rokkantsági ellátás stb.
Ha ez megtörténik, akkor egy év múlva valóban elmondhatja a kormány, hogy egyensúlyba hozta a nyugdíjkasszát, azonban a kérdés továbbra is fennmaradna, hogy miből finanszírozzák a létrejövő szociális alap kiadásait, azaz a jelenlegi rokkantnyugdíjakat.
Beke Károly
mfor.hu
