Tőlünk lesz hangos Brüsszel
Idei első ülését tartja szerdán az Európai Bizottság, az elmúlt napok nemzetközi sajtóvisszhangja után valószínűleg a "magyar kérdés" lesz az egyik központi téma az ülésen. Jelenleg összesen öt hazánkkal kapcsolatos beadvány szerepel a testület előtt, a hírek szerint ezekről "csomagban" döntenének, vagyis az EB nem akarja túlságosan elhúzni a Magyarországgal kapcsolatos döntések tárgyalását.
A brüsszeli testület akár már holnap döntést hozhat a jegybanktörvény, az igazságszolgáltatás átalakítása és a túlzott deficit eljárás ügyében, a Klubrádió frekvenciájának elvesztése pedig a két hét múlva következő ülésen kerülhet napirendre. Ezek mellett a múlt héten egy ötödik ügy is felvetődött hazánkkal kapcsolatban: a hírek szerint az EB továbbra is úgy véli, hogy az ősszel bevezetett kedvezményes végtörlesztés lehetősége sértheti az uniós alapelveket, ezért akár ebben a kérdésben is döntés születhet.
Elmarasztaló határozatok sorára nem kell még számítanunk, hiszen egy számunkra kedvezőtlen döntés is "csak" azt jelentené, hogy úgynevezett kötelességszegési eljárást indít ellenünk az Unió, ami még egy darabig elhúzódhat. Konkrét döntés mindössze a túlzott deficit eljárás ügyében lehet, ugyanakkor sajtóhírek szerint a Bizottság "erős politikai üzenetet küldhet Budapestnek".
Matolcsy levélben győzködi Rehn-t
Éppen azért, mert a holnapi ülésen napirenden lehet a túlzott deficit eljárásunk, talán nem véletlen, hogy Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter éppen a múlt héten írt levelet Olli Rehnnek, a Bizottság alelnökének. A kormány közleménye szerint a levélben Matolcsy "értesítette Olli Rehn-t a Magyarországgal kapcsolatos túlzottdeficit-eljárás értékeléséhez szükséges új információkról".
A levél kiemeli, hogy a kormány legfrissebb információi szerint a tavalyi adó- és járulékbevételek nagyságrendileg 100 milliárd forinttal alakultak kedvezőbben, mint azt a 2012-es büdzsé tervezésekor számolták. Emellett az áfabevételek 41,5 milliárddal múlták felül az előzetes terveket, ez a többlet a bevételi oldalon keletkezett jórészt az adóhatóság behajtási hatékonyságának növelése miatt - áll a levélben. Az áfa mellett a kormány tájékoztatása szerint a nettó társaságiadó-bevétel is 28,6 milliárd forinttal meghaladta az előzetes terveket 2011-ben.
"Előzetes becsléseink szerint ezek a változások strukturális jellegűek, vagyis a 2012-es és 2013-as költségvetésben is éreztetik majd hatásukat, ami biztosítja a hiánycélok elérését" - írta levelében Matolcsy. A miniszter kiemelte, hogy a Bankszövetséggel kötött megállapodás javítja a magyar gazdaság növekedési kilátásait, illetve decemberben a parlament időben elfogadta az összes szükséges jogszabályt a Széll Kálmán Terv végrehajtásához.
Hazánk 2004 óta van túlzott deficit eljárás alatt, hiszen már az EU-csatlakozásunkkor is 3 százalék felett volt a költségvetés hiánya és 60 százalék felett a GDP-arányos államadósság. Tavaly a magánnyugdíjpénztárakból átáramló vagyon miatt minden bizonnyal többlet volt a büdzsében, azonban kérdés, hogy ez elég lesz-e a Bizottságnak ahhoz, hogy a folyamatokat fenntarthatónak minősítse.
A jegybanktörvény miatt is megkaphatjuk a magunkét
A december végén elfogadott jegybanktörvény szintén a szerdai EB-ülés napirendjén szerepel, az elmúlt hetekben talán ez váltotta ki a legnagyobb visszhangot Európában. A törvény benyújtása után az Európai Központi Bank (EKB) véleményt fogalmazott meg a törvénytervezetről, majd még az elfogadás előtt José Manuel Barroso bizottsági elnök levelet írt Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek, melyben a végső döntés elhalasztását kérte. Orbán saját elmondása szerint "udvarias, de határozott" levélben utasította el az aggályokat, így végül 2011 utolsó napjaiban megszületett a törvény.
Az elmúlt hetekben a jegybanktörvénnyel kapcsolatban a kormány rendre azt nyilatkozta, hogy az EKB 15 kifogásából 13-14-et beépítettek a jogszabályba. Az egyik leginkább kifogásolt kérdésben azonban továbbra sincs egyezség, hiszen az elfogadott törvényben is bennemaradt, hogy a Monetáris Tanácsot kibővítik és egy harmadik alelnököt nevezhetnek ki a jegybankba.
A jegybanktörvénnyel kapcsolatban Matolcsy szintén a múlt héten írt levelet Mario Draghinak, az EKB elnökének. A magyar miniszter leszögezte, hogy a kormány számára továbbra is elsődleges a hatékony monetáris politika, ami a függetlenségen alapul.
A fenti kérdésekhez jött még a végtörlesztés ügye, melyről szintén döntés születhet holnap. Mint ismert, még az ősszel panaszolta be több bank is a magyar kormányt a Bizottságnál, és az azóta a Bankszövetséggel megkötött megállapodásban sem szerepelt, hogy ezt a beadványt visszavonnák a pénzintézetek.
Mekkora a tét?
Az elmúlt hetekben több fejtegetés is napvilágot látott azzal kapcsolatban, hogy mivel büntethet minket az EU. Első lépésként a már említett politikai üzenet valószínűsíthető, azonban ha egy vagy több ügyben kötelezettségszegési eljárás indul Magyarország ellen, akkor annak a későbbiekben az uniós források csökkentése vagy befagyasztása is lehet a következménye.
Ráadásul a magyar kormány a következő hónapokban szeretne megállapodni a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Bizottsággal egy új készenléti hitelkeretről, a tárgyalások kimenetelét is befolyásolhatják a Bizottság mostani döntései. Az EB szóvivője a múlt héten már nyilatkozott a magyar kérdésről, Olivier Bailley akkor azt mondta, hogy a testületnek aggályai vannak a magyar jogszabályi környezettel kapcsolatban, és ez a kérdés nagy hangsúllyal esik majd latba akkor, amikor arról döntenek, hogy kaphatunk-e újabb mentőcsomagot.
Beke Károly
mfor.hu
