Az év első hét hónapjában az átlagos bruttó és a családi adókedvezmény nélkül számolt átlagos nettó keresetek 12,6-12,6 százalékkal 290 300 forintra, illetve 193 100 forintra emelkedtek. A jelentős, közel 13 százalékos emelkedés nem meglepetés, elsősorban a minimálbér és a garantált bérminimum idei emelésének köszönhető. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a bérnövekedésben szerepe van a munkaerőhiány miatti fizetésemeléseknek is.
Az infláció hatásával számolt nettó reálbérek is tempósan, 10 százalékkal emelkedtek. Németh Dávid szerint bár a nettó reálbérek emelkedése dinamikus, a lakossági fogyasztás ehhez képest visszafogottabban bővült az elmúlt időszakban. „A kérdés a jövőre nézve az, hogy lesz-e fordulat. Azaz a lakosság elkezd-e még bátrabban költeni a növekvő fizetésekből, és így a fogyasztásbővülés mértéke közelebb kerülhet a bérnövekedéséhez” - fogalmazott a szakember.
Németh Dávid szerint az év hátralévő részében is 13-14 százalékos béremelkedés várható és a jelenlegi ismert kormányzati tervek és kilátások alapján jövőre is 10 százalékkal növekedhetnek a bruttó és nettó bérek.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint amennyiben a versenyszférában bekövetkezett nagymértékű béremelkedés a következő két hónapban is folytatódni fog, 2018. január 1-jétől nagyobb mértékű járulékcsökkentés következhet be a bérmegállapodás értelmében.
mfor.hu
