Pénteken nyújtotta be a Parlamentnek az újra kodifikált áfatörvény tervezetét a kormány, hétfőn pedig a képviselők rábólintottak a sürgős tárgyalásra. A javaslat általános vitája jövő héten kezdődik.
A tervezet a hatályos jogszabály 79 paragrafusával szemben a záró rendelkezésekkel együtt 257 paragrafusból áll. Az aktuális kérdésekben (a közösségi kereskedelem speciális esetei) részletesebben fogalmazza meg a szabályokat, a túlhaladott fogalmakat viszont már nem tartalmazza (például import adójogi megbízott).
A többször és talán már unalomig ismételt változások mellett (a törvény részletesen meghatározná, hogy négy darab, két évnél fiatalabb ingatlan értékesítése után ki kell váltani az üzletelő magánszemélyeknek egy adószámot) tartalmaz olyan változásokat, amelyek komolyabb vihart kavarhatnak. Ezek némelyike egyébként az ingatlanokat érinti.
Az elv marad
A tárgyi eszközök, ingó és ingatlan vagyonelemek áfatartalmának kezelése alapvetően nem változik. Az elv az, hogy ne lehessen az áfával ügyeskedni a céges eszközök adásvételével. Az egyértelmű, hogy a megvásárolt tárgyi eszköz áfáját le lehet vonni, ezt követően azonban bizonyos ideig figyelemmel kell kísérni az eszköz sorsát.
Ha a cég eladja azt, vagy az "adó összegét meghatározó tényezőkben változás következik be a tárgyi eszköz
rendeltetésszerű használatbavételének időpontjához képest", akkor a korábban levont áfatartalomban arányosítva meg kell jeleníteni a változást.
Az adó összegét meghatározó tényező lehet, ha például a társaság tárgyi adómentes tevékenységet is el kezd végezni, így a tárgyi eszköz használata egyrészről áfaköteles, másrészről tárgyi áfamentes tevékenység része lesz.
Tipikusan ilyen lehet, ha egy étterem iskolai étkeztetésbe kezd. A konyhai felszerelések használata megoszlik majd a normál és az iskolai, vagyis tárgyi adómentes étkeztetés között, így az áfa összegét a tevékenységeknek megfelelően arányosítani kell.
Az időszak bővül
Maga az elv nem változik. Ugyanakkor jelentősen megnő az az idő, ameddig az arányosítást el kell végezni. Az időtartam attól függ, hogy a tárgyi eszközt eladja a társaság vagy csak az adó mértékében következik be érzékelhető változás.
Jelenleg egy ingó tárgyi eszköz esetében négy évig kell érvényesíteni az áfamértéket befolyásoló változást, ingatlan esetében pedig tíz évig. Emellett az eltérés mértéke is változik: jelenleg még tíz százalék feletti eltérés kell ahhoz, hogy korrigálni kelljen az áfa összegét, ez azonban jövőre a tervek szerint tízezer forintra módosul.
Amellett, hogy praktikusan ez csökkentést jelent, nehezen is értelmezhető, miért cseréltek le egy százalékos mértéket egy forintosítottra. Főleg, ha az ingatlanok esetében alkalmazandó húsz éves távlatot vesszük figyelembe.
Az ingó eszközök esetében az öt év még nem is jelent hatalmas eltérést, az ingatlanoknál azonban igen, hiszen nagyságrendileg kétszer annyi ideig kell majd ezzel foglalkozni.
Hasonlóképpen kihúzódik az arányosítás, ha a tárgyi eszköz értékesítéséről van szó. Utóbbi esetében az arányosítást ingónál öt, ingatlannál tíz évig kell elvégezni jelenleg, jövőre azonban az ingatlanok arányosítását húsz év távlatában kell korrigálni.
Adott esetben vissza kell fizetni
Ez az ingatlanok esetében azt jelenti, hogy nem mindegy, kinek adja el azt a cég. Ha egy másik vállalatnak, akkor az a társaság adott esetben levonásba helyezheti az áfát, ha viszont egy magánszemélynek (vagy nem áfaalany, például evás cégnek, tárgyi adómentes tevékenységet végző társaságnak), akkor a vevő nem helyezheti levonásba az áfát.
Ennek tükrében tehát ha egy áfaalany társaságnak adja tovább a cég az ingatlant, akkor a húsz év arányában a még hátralévő arányosított áfarészt vissza kell fizetnie. Ha viszont egy magánszemélynek (vagy evás cégnek), akkor az áfa arányos hátralévő részét véglegesen levonhatja, hiszen a vevő nem igényelheti vissza az áfát.
F. Szabó Emese
Menedzsment Fórum
