Az Európai Unióba érkező bevándorlók és menekültek hulláma valószínűleg növeli kissé a gazdaság teljesítményét rövid távon, de a tömeges migráció hosszú távú hatása attól függ majd, hogy milyen gyorsan tudnak munkát találni az újonnan érkezett emberek - állapították meg a valutaalap szakértői jelentésükben, amelynek megállapításait szerdán ismertette Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója Davosban.
A Világgazdasági Fórum nyitásához időzített jelentésben, amelyben a feladat nehézségét elismerve a bevándorlók gyors munkaerőpiaci integrációját támogató érveket sorakoztatnak fel a szakértők, a valutaalap felszólította az uniós országokat, hogy hárítsák el a menekültek munkavállalását nehezítő akadályokat, az olyanokat, mint például a minimálbért szigorúan szabályozó törvények és szabályok.
Ezek a legőrültebb melók
A kérdés sürgető, mert tavaly több mint egymillió menedékkérő - közel felük szíriai - érkezett Európába, és a bevándorlók áradata nem csillapodott a tél beálltával sem. Az IMF arra számít, hogy a menekültválság idén 0,09 százalékkal, jövőre pedig 0,13 százalékponttal emeli meg az Európai Unió hazai össztermékét (GDP), főleg annak köszönhetően, hogy növekedni fognak a menekültek lakhatását és megélhetését biztosító kormányzati kiadások. A legnagyobb gazdasági hatást abban a három országban (Ausztria, Svédország és Németország) váltja ki, ahol a legtöbb menedékkérelmet nyújtják be. A szakértők számításai szerint Ausztriában jövőre várhatóan 0,5, Svédországban 0,4, Németországban pedig 0,3 százalékpontot tesz hozzá a növekedéshez.
Középtávon azonban a migránshullám gazdasági hatása nagymértékben függ majd attól, hogy milyen gyorsan képesek munkát találni és ennek eredményeként adókat és társadalombiztosítási járulékokat fizetni az újonnan érkezők. A bevándorlók és menekültek munkavállalása kedvező esetben uniós szinten 0,25 százalékponttal növeli a GDP-t 2020-ra, míg Ausztria, Németország és Svédország esetében 0,5 és 1,1 százalékpontot tehet hozzá a növekedés mértékéhez.
Mindazonáltal van egy jelentős gazdasági kockázat, mégpedig az, hogy ha az újonnan érkezők közül kevesen találnak munkát. A bevándorlók és menekültek munkaerőpiaci integrálásának kudarca a munkanélküliségi ráta emelkedéséhez és az államadósság növekedéséhez vezethet - mutattak rá az elemzők, akik mindazonáltal kevés bizonyítékot találtak arra nézve, hogy a menekültek elvennék a munkát a helyi lakosok elől, vagy megjelenésükkel lefelé nyomnák a béreket. Az Európa országaiba és az Egyesült Államokba irányuló nagyobb migránshullámokról készített tanulmányok többségéből az derül ki, hogy a hazai munkavállalók átlagbére alig változott, és a munkanélküliségre is korlátozott hatása volt a nagyszámú migráns beáramlásának.
Christine Lagarde a jelentést ismertetve rámutatott, hogy a merev munkaerő- és árupiaci szabályozás miatt nem Európa lehet a legjobb hely a menekültek számára, ami szerinte újabb ok arra, hogy az európai országok fogadják el a nagyobb rugalmasságot szorgalmazó IMF-ajánlásokat. Egyúttal arra szólította fel az uniós országokat, hogy alakítsanak ki szélesebb körű és kollektív politikát a migránsválság megfelelő kezelésének érdekében.
MTI
