Bár a KSH decemberi kiskereskedelmi forgalomról szóló statisztikáját majd csak februárban fogjuk megismerni, a statisztikai hivatal most közölt inflációs adatsora alapján igen gyenge kereslettel szembesülhettek a kiskereskedők. A karácsonykor, illetve év végén jellemzően vásárolt termékek árai ugyanis kivétel nélkül stagnáltak, vagy csökkentek novemberhez képest. Pedig a korábbi évek tapasztalatai, illetve az üzleti logika alapján ilyenkor rendszerint emelkednek az élelmiszerek, a szeszes italok, a ruházkodási cikkek és a tartós fogyasztási cikkek árai. 2011-ben például a fenti sorrendben rendre 0,1,1.3, 0, illetve 0,2 százalékkal nőttek az árak, ezzel szemben tavaly 0,-0.1,0,-0.2 százalékos visszaesést regisztrált a KSH.
A KSH kedd reggel közölt statisztikája szerint egyébként decemberben a forint gyengülése ellenére (egy euróért december végén 291 forintot kellett adni a november végi 280,3-mal szemben) alacsonyabb volt a fogyasztói árak emelkedésének üteme, mint a megelőző hónapokban. A decemberi infláció mértéke az idei év legalacsonyabb szintjére, év 5 százalékra esett vissza. (Novemberhez képest nem történt változás.) Ezzel a 2012-es éves átlagos infláció 5,7 százalék lett a 2011-es 3,9 százalék után. A nyugdíjaskosárban szereplő termékek és szolgáltatások árszintje éves átlagban szintén 5,7 százalékkal nőtt, míg a kormányzati adóváltozások nélkül 3,5 százalék lett volna az éves pénzromlás mértéke.
Decemberi hatások
Részletesebben vizsgálva az adatokat azt láthatjuk, hogy decemberben a szolgáltatásokon (+0,4) és a háztartási energia, fűtésen (+0,2) kívül valamennyi csoport árindexe stagnált, vagy csökkent. Havi összehasonlításban különösen a szeszes italok, dohánytermékek csoportba tartozó termékek árának visszaesése a meglepő, hiszen decemberben ismét jelentősen nőtt a dohányárukon a jövedéki adó mértéke (az MNB inflációs jelentése szerint 5-12 százalékkal), de úgy látszik a szeszes italok – valószínűleg a karácsonyi akciókhoz kapcsolódó- árcsökkenése ezt tavaly még ellensúlyozni tudta. Idén január elsején azonban a szeszes italokra számolt jövedéki adó is 10-15 százalékkal nőtt, így egy erre a termékcsoportra számolt januári árcsökkenés igen jelentős meglepetés lenne.
A korábbi indirekt adóemelések (jövedéki adó, ÁFA) hatása azonban igen jól látszik az árak 2012-es alakulásában. Éves átlagban tavaly a szeszes italok és dohánytermékek árai 12,7 százalékkal nőttek. Ezzel szemben a tartós fogyasztási cikkek ára úgy esett vissza további 1,2 százalékkal, hogy az ÁFA-kulcs 25-ről 27 százalékra nőtt. Ez önmagában 1,6 növekedést jelentett volna, a gyenge kereslet miatt ezt azonban nem tudták a kiskereskedők áthárítani. (Ugyanakkor a forintnak a második félévben tapasztalt viszonylag erős szintje a kiskereskedők beszerzési árait csökkenthette.)
Kamatpálya
A KSH által ma közölt adatok alapján nem tűnik valószínűnek, hogy ezek miatt megtörne az MNB kamatcsökkentő ciklusa, hiszen az árak továbbra is igen gyenge belső keresletre utalnak. Ugyanakkor a Monetáris Tanács által leginkább figyelt és az MNB által ma közölt indirekt adóktól megszűrt maginfláció, ha minimálisan is, de még nőtt is decemberben és 6 havi csúcsra emelkedett, ami az egyszeri inflációt okozó sokkok erősödő tovagyűrűző hatását mutatják. Persze ennek 2,5 százalékos mértéke az MT külső tagjai számára valószínűleg még mindig tolerálható szintet jelent.
szp
mfor.hu
