3,4 százalékos hiány 2013-ban és jövőre is
Péntek délelőtt közölte friss gazdasági előrejelzését az Európai Bizottság. Kulcskérdés volt, hogy míg a tavaly novemberi előrejelzésében még 3 százalék alattinak látták az idei költségvetési hiányt, az a most közölt jelentés szerint már 3,4 százalékos lehet. Ez a túlzott deficiteljárás miatt is problémát jelent, másfelől újabb kiigazítócsomag szükségét vetíti előre az idei évre, melyet minden bizonnyal az áprilisi konvergencia jelentésben fog ismeretetni a kormány Brüsszelnek.
Az indoklás szerint a növekvő hiány részben olyan kisebb kiadási tételekkel magyarázható, mint például a felsőoktatás rendkívüli támogatása, a megnövelt közmunkaprogram. Ezek a GDP 0,75 százalékával növeli az idei költségvetési hiányt. Emellett a magasabb keresetűektől befolyó szja-bevételek a GDP 0,25 százalékával rontják az idei egyenleget, míg a 2010-ben bevezetett különadók fokozatos kivezetése a GDP 1 százalékával növeli a hiányt.
A tavaly ősszel bejelentett megszorítócsomagok - különösen annak magasabb adókat tartalmazó elemei - az Európai Bizottság szerint a GDP 1,25 százalékával csökkentik a hiányt idén. 2014-ben az idei évhez hasonlóan 3,4 százalékos hiányt lát a bizottság. Úgy vélik, az újfajta közoktatási bérezési rendszer, a jegybanknak juttatott várható tőketranszfer és a növekvő kamatkiadások miatti költségeket a gazdasági növekedés és a további reformintézkedésekből származó bevételek (például e-útdíj) ellensúlyozni fogják.
Brüsszel szerint az államadósság továbbra is csökkenő pályán marad: a 2012-es 78,6 százalék után az idei évre lényegében stagnálást várnak, 78,7 százalékot, míg 2014-re 77,7 százalékot jeleznek.
Idén enyhén csökkenhet a magyar gazdaság
A november 0,3 százalékos minimális gazdasági növekedési prognózisát is módosította Brüsszel, hiszen most már 0,1 százalékos további kismértékű csökkenést várnak az idei évre. A 2014-es prognózisukon viszont nem módosítottak. Úgy vélik, az exportpiacok teljesítménye várhatóan javulni fog, a belső fogyasztás csökkenése pedig lassuló ütemet vesz fel idén. Számszerűen ez azt jelenti, hogy az export a 2012-es 2,2 százalékos bővülés után 3,1 százalékkal növekedhet, a háztartások fogyasztása pedig a tavalyi -2,6 százalék után már csak 0,6 százalékkal csökkenhet.
Úgy látják Brüsszelből, hogy a magánberuházások volumene továbbra sem fog növekedni, tekintettel a továbbra is alacsony vállalati hitelezésnek, a kormányzati beruházások azonban fokozottabban áramoltathatják az uniós forrásokat az országba.
Növekvő munkanélküliség
Míg novemberben még 10,8 százalékos munkanélküliséget jeleztek előre az idei évre, most ezt 11,1 százalékra módosították. A korábbi csökkenő mértékű munkanélküliség helyett ráadásul tartósan magas szintet vetítenek előre a számok, hiszen 2014-re is 11,1 százalékos rátát várnak a brüsszeli szakemberek.
Mindennek oka, hogy miközben további aktivitásbővülés mutatkozik a munkaerőpiacon, a foglalkoztatás csak kismértékben lesz képes bővülni, ennek következményeként pedig a munkanélküliség nagyobb lesz. Másik oldalról a cégek a gyenge jövedelmezőségi körülményekhez igazodva csökkenthetik az alkalmazottak számát, bár ezt a korábbinál nagyobb volumenű közmunkaprogram képes lesz ellensúlyozni majd.
Csökkenő infláció
Az Európai Bizottság 2013-ra csökkenő inflációt prognosztizál. Ez nagyrészt köszönhető a 2013 januártól bevezetett rezsicsökkentésnek. További csökkentést is valószínűsítenek a kormány további csökkentésre irányuló nyilatkozatai miatt. Az új ágazati adók tovagyűrűző hatását bizonyos mértékig ellensúlyozza az említett dezinflációs hatás.
Ez számszerűen azt jelenti, hogy míg a tavaly novemberi előrejelzésük szerint még 5,3 százalékos inflációt vártak az idei évre, ezt 3,6 százalékra módosították. 2014-ben 3,3 százalékos inflációt látnak Brüsszelből.
A témához kapcsolódó hírek:
Varga: tartjuk magunkat a hiánycélhoz
NGM: hibás a Bizottság előrejelzése, 3 százalék alatt lesz a hiány
Rehn: további intézkedéseket várunk a hiány tartásához
Háttér
Az Európai Bizottság évente kétszer készíti el a gazdasági előrejelzését az Unió 27 tagállamára vonatkozóan. Legutóbb tavaly novemberben jelent meg Magyarországról ilyen jelentés, az első két Matolcsy-csomag ismertetése után. Kulcskérdés volt a túlzott deficiteljárás szempontjából, hogy az EB a megszorítások tükrében mekkora költségvetési hiányt vetít előre. A jelentés akkor némi csalódást okozhatott a kabinetnek, hiszen bár 2012 és 2013 esetében is tarthatónak vélték a bizottság szakemberei a 3 százalék alatti hiányt, 2014-re újra a maastrichti szintnél magasabb hiányt prognosztizáltak. Kiemelt figyelmet érdemel a mostani jelentésből is ez a rész, hiszen kiderül, hogy a magyar költségvetés fenntarthatóságában változott-e valamit az EB véleménye.
A gazdasági növekedést illetően 2013-ra egy minimális, 0,3 százalékos növekedést prognosztizáltak novemberben, majd 2014-re 1,3 százalékot. Vélhetően az infláció terén lesznek változások a mostani jelentésben a novemberihez képest, hiszen a rezsicsökkentés miatt a 2013-ra jelzett 5,3 százalékos pénzromlás kisebb mértékű lehet. 2014-re 3,9 százalékot vártak az uniós szakemberek.
Székely Sarolta
mfor.hu
