Csütörtökön jelentek meg a parlament honlapján a költségvetési bizottság által benyújtott végleges módosító javaslatok a munkahelyvédelmi akciótervvel kapcsolatos törvényekhez. Több helyen is lényeges változásokat eszközölt a kormány többségében a szakmai szervezetekkel való megbeszélés nyomán. Arról, hogy az egyes új adónemeket kik vehetik igénybe, egy korábbi cikkünkben írtunk, lásd: Így képzeli a kormány a kedvezményeket és az új adókat.
Versenyképesek maradhatnak a kisadózók
A tételes kisadó részleteinek nyilvánosságra kerülése után több fórumon is aggódó véleményeket fogalmaztak meg azzal kapcsolatban, hogy ezt az adónemet csak azoknak érheti meg választani, akik a lakosság számára szolgáltatnak. A kisadózó vállalatok számláját más gazdasági társaság nem számolhatja el költségként - márpedig azon vállalkozók között, akik választhatnák ezt az adóformát, többen is vannak olyanok, akik más vállalkozások számára nyújtanak szolgáltatást. Mivel a társasági adó 10 százalékos, ezért a versenyképességük megtartása érdekében legalább ilyen arányban mindenképpen csökkenteniük kellett volna a munkájuk díját, hiszen a számlabefogadó vállalkozásnak társasági adót kell fizetni utána.
A kormány ezt a csorbát végül kiköszörülte, hiszen a csütörtökön nyilvánosságra került dokumentum szerint ezt a kitételt megszüntetik. Emellett bekerült egy olyan paragrafus is a törvénytervezetbe, mely megakadályozná a fiktív számlák kiállítását. Ennek jegyében, ha a kisadózó ugyanazon adóalanynak éves szinten együttesen 1 millió forintot meghaladó értékű számlát állít ki, akkor mind a kisadózó, mind az üzleti partner adatszolgáltatásra köteles. Ezen kívül amennyiben a kisadózó vállalkozás ugyanazon adóalany számára éves szinten együttesen 1 millió forintnál nagyobb összegben állít ki számlát, akkor nem az adóhatóságnak, hanem a kisadózónak kell azt bizonyítania, hogy nem színlelt munkaviszonyról van szó.
Kisadózók esetében tisztázatlan volt még a helyi iparűzési adó kérdése is az adminisztráció miatt. Ezzel kapcsolatban a kormány úgy határozott, hogy esetükben egységesen 2,5 millió forintos adóalapot kell figyelembe venni minden egyes érintett település esetében.
Kisvállalati adó: elszámolható veszteségek
A kisvállalati adó alanyát érintően is módosított a kormány, aminek értelmében a várható bevételeket (legfeljebb 500 millió forint) és foglalkoztatotti létszámot (legfeljebb 25 fő) kell figyelembe venni a döntés során. Az adó alapját mint ismert, a pénzügyi vagyon realizált változása és a személyi jellegű kifizetések korrigált értéke jelentette. Kisebb-nagyobb változás ebben is történt, hiszen a pénzügyi vagyon realizált változása helyett a pénzforgalmi eredmény számít, de ez a gyakorlatban mindössze fogalmi szinten jelent változást, annak jelentése nem változott, ugyanúgy a pénzeszközök (házipénztár és bankszámla) egy év alatti változása számít. Beépült az a kitétel is, miszerint, ha a pénzforgalmi eredmény nulla, vagy negatív érték, akkor a társadalombiztosítási járulékalapot képező személyi jellegű kifizetések képezik az adó alapját, így biztosítva azt, hogy az adózó legalább a személyi jellegű kifizetésekkel kapcsolatos adóterheket teljesítse.
A kisvállalati adó hátrányára volt írható, hogy az eredeti törvényjavaslat szerint a vállalkozás veszteségei a későbbi években nem voltak leírhatóak, elszámolhatók. "A módosítás rendelkezik az elhatárolt veszteség későbbi adóévekben történő felhasználásnak kérdéséről is, az elhatárolt veszteséget 10 év alatt, egyenlő részletekben lehet felhasználni. A javaslat az új beruházások támogatása érdekében biztosítja, hogy a kisvállalati adó alanya a veszteségnek azt a részét, amely új beruházással kapcsolatban merült fel, korlátlanul (a 10 éves időtartamra tekintet nélkül, döntése szerinti megoszlásban ) felhasználhatja a későbbi évek adókötelezettségével szemben" - olvasható a törvényjavaslatban.
Járulékkedvezmények a foglalkoztatás növeléséért
Az már szerda este kiderült, hogy a kormány a szakmai szervezetekkel egyeztetve több módosítást is elfogadott a járulékkedvezményekkel kapcsolatban, ám ezek közül a legjelentősebb a 25 év alatti pályakezdők járulékmentessége. Mint ismert, az eredeti elképzelés szerint ugyanis a munkaadók csupán 14,5 százalékos kedvezményt érvényesíthettek a munkavállaló bére után felmerülő teherből, pontosabban 27 százalékos szociális hozzájárulási adóból, ami mellett még a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást is fizetniük kellett volna. A kormány döntése értelmében az érintettek után teljes járulékmentességet élvezhet a munkaadó két éven keresztül.
Ugyanakkor pontosításra került néhány fontos tétel is, így például 25 év alatti pályakezdőnek az a munkavállaló számít, aki a korábbi évekből legfeljebb 180 nap munkaviszonnyal rendelkezik. A módosító javaslat indoklása szerint a kormány szeretné azt is, ha a munkahelyvédelmi akcióterv a közfoglalkoztatottakkal azonos esélyt biztosítana a közfoglalkoztatásban nem részesülő álláskeresők számára is. Így indokolt figyelmen kívül hagyni a közfoglalkozatás időtartamát a tartósan álláskereső állapot számítása során, tehát a számítás során összeadódik a közfoglalkozatás előtti és utáni időtartam.
Székely Sarolta
mfor.hu
