Április hónapban is veszteséget termelt a Magyar Nemzeti Bank, így immár mínusz 32,3 milliárd forint a saját tőkéje az eredménytartalékokat, valamint a két kiegyenlítési tartalékot (forintárfolyam és deviza-értékpapírok) is figyelembe véve. Márpedig a jegybanktörvény szerint ha az év végéig ez az összeg nem változik, akkor 2014. március 31-ig a központi költségvetésnek legalább ilyen mértékben a "zsebébe kell nyúlni" és ki kell pótolni a jegybank forrásait. Ennek pedig a túlzottdeficit-eljárás alóli "menekülés vágya" miatt a kormány biztosan nem örülne. Már csak azért sem, mert sem a már Varga Mihály vezetésével elkészített áprilisi konvergencia program, sem az Európai Bizottság (EB) tavaszi jelentése nem tartalmazott ilyen, a költségvetést terhelő tételeket. Pedig nem volt ez mindig így, pár hónappal ezelőtti őszi jelentésében még az EB is azzal számolt, hogy 2013-ban az MNB 150 milliárdos mínuszt hoz össze.
Az MNB saját tőkéje Simor András mandátumának utolsó hónapjára fogyott el teljesen, lásd itt
Éppen ezért nem volt meglepő, hogy a Növekedési Hitel Program (NHP) harmadik pillére olyan irányba próbálja megváltoztatni a jegybank mérlegének forrás és eszköz oldalát, hogy az javítsa gazdálkodásának végeredményét. A magas devizatartalékok és az ezt elsősorban lehetővé tevő kéthetes banki kötvényállomány kamategyenlege ugyanis hatalmas veszteségeket okoz. A devizatartalékok döntő részét képező jó minőségű állampapírok hozama ugyanis a nullához közelít, miközben a kéthetes kötvényállományra az érvényben lévő alapkamatot fizeti ki az MNB. Utóbbi bár folyamatosan csökken, de még így hatalmas nettó kamateredmény-veszteséget okoz. Ezért van szükség az NHP harmadik pillérére, amelyről azonban az utóbbi időben kevesebb szó esik.
Kell a készpénz!
A MNB ma közölt statisztikai mérlegében egyébként további érdekes adatok is láthatóak. A készpénzállomány tovább emelkedett, március végéhez képest 0,7, tavaly áprilishoz viszonyítva pedig 3,95 százalékkal. Ahogy azt egy hónapja fejtegettük, a készpénzállomány normál körülmények között, vagyis ha például nincs bankpánik, vagy államcsődtől való félelem, alapvetően akkor nő, ha vagy a reálgazdasági tranzakciók volumene emelkedik, vagy az árak emelkednek. Egyszerű példával élve: az embereknek akkor kell több készpénz, ha vagy 10 százalékkal több kenyeret vesznek, vagy 10 százalékkal többet fizetnek ugyanannyi kenyérért. Mivel az infláció történelmi mélységben van, így remélhetőleg a magasabb fogyasztás tükröződhet vissza az adatban. Ugyanakkor ezt az okfejtést a márciusi előzetes kiskereskedelmi adatok egyelőre nem támasztották alá.
Az idei első negyedéves nominális GDP-adatokat, csak később tudjuk meg
A kormány betétje is nőtt
A kormány MNB-nél vezetett Kincstári Egységes Számláján április végén összesen 1700 milliárdnyi likvid eszköz szerepelt, ami márciushoz képest 100 milliárdos növekményt jelent. A betétállomány annak ellenére nőtt, hogy a központi költségvetés áprilisi pénzforgalmi egyenlege erősen mínuszos lett, de mivel áprilisban alig volt adósságlejáratunk, az új kibocsátások pedig továbbra is jól alakultak, így a forintbetétek összege szűk 50 milliárddal bővülni tudott. Az összesítve kimutatott 100 milliárdos növekedés másik 50 milliárdos részét, így értelemszerűen a devizabetétek állománya hozta "össze". A hó végi MNB-középárfolyamokkal számolva a márciusi 3,8 milliárd eurónyi devizabetét 4,1-re nőtt annak ellenére, hogy áprilisban nem volt devizakötvény-kibocsátásunk.
A növekedést az MNB közleménye a megugró PEMÁK-értékesítéssel, illetve az Európai Beruházási Banktól (EIB) felvett összeggel magyarázza. Kérdésünkre az MNB-nél nem közölték, hogy az EIB-hitel a márciusi Diákhitel Központnak nyújtott 100 milliós állományt takarja-e, vagy újabb, számunkra egyelőre nem ismert hitelről van szó.
Mindenesetre, ha az előbbi esetről van szó, akkor a PEMÁK-ból áprilisban 200 millió eurónyi fogyhatott el, ami felerészben legalább kompenzálja a márciusi hatalmas visszaváltást (472 millió euró).
Szintén nem kommentálta az MNB, hogy mérlegének belföldi hitelállománya, amelyet a jegybank ad, miért ugrott meg 50 milliárd forinttal. Május végéig várnunk kell arra is, hogy lássuk, tranzakciókból (tehát árfolyamhatásokat kiszűrve) hogyan változtak a forrás és eszköz oldali tételek, amelyek esetleg megerősíthetik azokat a feltételezéseket, melyek szerint április negyedikén az MNB a forintot segítve piacra lépett.
szp
mfor.hu
