4p

Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2024. november 28. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A legfrissebb adatok szerint áprilisban tovább csökkent a jegybank saját tőkéjének és tartalékainak összege. Ha a több tízmilliárdos veszteség marad, az a 2014-es költségvetést terhelni fogja.

Április hónapban is veszteséget termelt a Magyar Nemzeti Bank, így immár mínusz 32,3 milliárd forint a saját tőkéje az eredménytartalékokat, valamint a két kiegyenlítési tartalékot (forintárfolyam és deviza-értékpapírok) is figyelembe véve. Márpedig a jegybanktörvény szerint ha az év végéig ez az összeg nem változik, akkor 2014. március 31-ig a központi költségvetésnek legalább ilyen mértékben a "zsebébe kell nyúlni" és ki kell pótolni a jegybank forrásait. Ennek pedig a túlzottdeficit-eljárás alóli "menekülés vágya" miatt a kormány biztosan nem örülne. Már csak azért sem, mert sem a már Varga Mihály vezetésével elkészített áprilisi konvergencia program, sem az Európai Bizottság (EB) tavaszi jelentése nem tartalmazott ilyen, a költségvetést terhelő tételeket. Pedig nem volt ez mindig így, pár hónappal ezelőtti őszi jelentésében még az EB is azzal számolt, hogy 2013-ban az MNB 150 milliárdos mínuszt hoz össze.

Az MNB saját tőkéje Simor András mandátumának utolsó hónapjára fogyott el teljesen, lásd itt

Éppen ezért nem volt meglepő, hogy a Növekedési Hitel Program (NHP) harmadik pillére olyan irányba próbálja megváltoztatni a jegybank mérlegének forrás és eszköz oldalát, hogy az javítsa gazdálkodásának végeredményét. A magas devizatartalékok és az ezt elsősorban lehetővé tevő kéthetes banki kötvényállomány kamategyenlege ugyanis hatalmas veszteségeket okoz. A devizatartalékok döntő részét képező jó minőségű állampapírok hozama ugyanis a nullához közelít, miközben a kéthetes kötvényállományra az érvényben lévő alapkamatot fizeti ki az MNB. Utóbbi bár folyamatosan csökken, de még így hatalmas nettó kamateredmény-veszteséget okoz. Ezért van szükség az NHP harmadik pillérére, amelyről azonban az utóbbi időben kevesebb szó esik.

Kell a készpénz!

A MNB ma közölt statisztikai mérlegében egyébként további érdekes adatok is láthatóak. A készpénzállomány tovább emelkedett, március végéhez képest 0,7, tavaly áprilishoz viszonyítva pedig 3,95 százalékkal. Ahogy azt egy hónapja fejtegettük, a készpénzállomány  normál körülmények között, vagyis ha például nincs bankpánik, vagy államcsődtől való félelem, alapvetően akkor nő, ha vagy a reálgazdasági tranzakciók volumene emelkedik, vagy az árak emelkednek. Egyszerű példával élve: az embereknek akkor kell több készpénz, ha vagy 10 százalékkal több kenyeret vesznek, vagy 10 százalékkal többet fizetnek ugyanannyi kenyérért. Mivel az infláció történelmi mélységben van, így remélhetőleg a magasabb fogyasztás tükröződhet vissza az adatban. Ugyanakkor ezt az okfejtést a márciusi előzetes kiskereskedelmi adatok egyelőre nem támasztották alá.

Az idei első negyedéves nominális GDP-adatokat, csak később tudjuk meg

A kormány betétje is nőtt

A kormány MNB-nél vezetett Kincstári Egységes Számláján április végén összesen 1700 milliárdnyi likvid eszköz szerepelt, ami márciushoz képest 100 milliárdos növekményt jelent. A betétállomány annak ellenére nőtt, hogy a központi költségvetés áprilisi pénzforgalmi egyenlege erősen mínuszos lett, de mivel áprilisban alig volt adósságlejáratunk, az új kibocsátások pedig továbbra is jól alakultak, így a forintbetétek összege szűk 50 milliárddal bővülni tudott. Az összesítve kimutatott 100 milliárdos növekedés másik 50 milliárdos részét, így értelemszerűen a devizabetétek állománya hozta "össze". A hó végi MNB-középárfolyamokkal számolva a márciusi 3,8 milliárd eurónyi devizabetét 4,1-re nőtt annak ellenére, hogy áprilisban nem volt devizakötvény-kibocsátásunk.

A növekedést az MNB közleménye a megugró PEMÁK-értékesítéssel, illetve az Európai Beruházási Banktól (EIB) felvett összeggel magyarázza. Kérdésünkre az MNB-nél nem közölték, hogy az EIB-hitel a márciusi Diákhitel Központnak nyújtott 100 milliós állományt takarja-e, vagy újabb, számunkra egyelőre nem ismert hitelről van szó.

Mindenesetre, ha az előbbi esetről van szó, akkor a PEMÁK-ból áprilisban 200 millió eurónyi fogyhatott el, ami felerészben legalább kompenzálja a márciusi hatalmas visszaváltást (472 millió euró).

Szintén nem kommentálta az MNB, hogy mérlegének belföldi hitelállománya, amelyet a jegybank ad, miért ugrott meg 50 milliárd forinttal. Május végéig várnunk kell arra is, hogy lássuk, tranzakciókból (tehát árfolyamhatásokat kiszűrve) hogyan változtak a forrás és eszköz oldali tételek, amelyek esetleg megerősíthetik azokat a feltételezéseket, melyek szerint április negyedikén az MNB a forintot segítve piacra lépett.

szp
mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!