A jövő évi előrejelzésén nem változtatott a GKI, prognózisa szerint 2014-ben 1,3 százalék körülire gyorsul a gazdasági növekedés üteme, az idei utolsó negyedévhez képest azonban lassulás várható.
A GKI szerint az idei növekedés szinte teljes egészében a tavalyinál sokkal jobb időjárás következtében ugrásszerűen emelkedő mezőgazdasági termésből ered. A kutatóintézet azzal számol, hogy a beruházások 4 százalékkal nőnek az idén, a fogyasztás pedig 0,5 százalékkal emelkedik.
A GKI emlékeztet, hogy az Európai Bizottság az őszi prognózisában javított magyar növekedési előrejelzésén, 2013-ra a tavaszi 0,2 százalék helyett most 0,7 százalékos, 2014-re pedig 1,4 százalék helyett 1,8 százalékos GDP-növekedést vár. Más nemzetközi intézmények is (például az OECD) hasonló korrekciót jelentettek be.
A kutatóintézet a GDP harmadik negyedévi 1,7 százalékos növekedési ütemét meglepőnek nevezte. A kedvező eredmény több tényezőre vezethető vissza: egyrészt a termelési oldalon különösen a mezőgazdaság, de az építőipar is, a felhasználási oldalon pedig a beruházás a korábban gondoltnál jobban fejlődött. Másrészt a KSH korrigálta a korábbi negyedévek GDP adatait, a tavalyi első három negyedévet kissé lejjebb, az idei első két negyedévet érdemben feljebb vitte.
A GKI-Erste konjunktúraindex az üzleti szférában és a fogyasztók körében is további javulást valószínűsít. A negyedik negyedévben - a tavalyi alacsony bázishoz képest - a GDP 2 százalék körüli emelkedése valószínű, így 2013 egészében 1 százalékos lehet a dinamika.
A negyedik negyedévi magasabb dinamika az építőipar - rendkívül alacsony bázisról induló - gyors fejlődése mellett az ipari export némi javulásának, továbbá a fogyasztók növekvő reáljövedelme hatására lassan, de emelkedő kiskereskedelmi forgalomnak is köszönhető.
A GKI szerint a közmunka nélküli foglalkoztatás az idén csökken, jövőre nagyjából stagnál, miközben a kimutatott munkanélküliség a választások előtt különösen a kiterjesztett közfoglalkoztatás következtében látszólag kedvezően alakul.
Jövőre az ipari kivitel gyorsulása és a szolgáltató ágazatok visszaesésének befejeződése bővítheti a GDP-t, de ez összességében az ideinél alig gyorsabb, 1,3 százalék körüli növekedést alapoz meg a GKI szerint.
A kutatóintézet arra is felhívja a figyelmet, hogy miközben az import jövőre várhatóan lassabban bővül az exportnál - ami önmagában az élénkülés beindulásának kísérőjelensége lehet -, ez nem az ideihez képest valószínűleg lassuló, csak 2 százalékkal emelkedő beruházásoknak lesz a következménye, hanem a választási évben átmenetileg 1,5 százalékra emelkedő fogyasztásnak.
A befektetési környezet a GKI elemzése szerint a jogbiztonság hiánya miatt továbbra is rossz, és ezen érdemben az MNB növekedési hitelprogramja sem tud változtatni. Mindez arra utal, hogy a gyorsulás nem folytatódik, az idei negyedik negyedévhez képest jövőre a GDP-dinamika inkább kissé lassulni fog.
A GKI az idén 1,8 százalékos átlagos inflációt vár, jövőre pedig 2,1 százalékosat.
A kutatóintézet azzal számol, hogy a munkanélküliségi ráta az idén 9,8 százalék, jövőre 10,0 százalék lesz.
Előrejelzése szerint a bruttó átlagkeresetek az idén 3,5 százalékkal, jövőre pedig 4,5 százalékkal emelkednek.
MTI
