Az államháztartási deficit 2008-ban várhatóan kisebb lesz a törvényben jóváhagyottnál, 4 százalék helyett 3,8 százalékot tesz ki. Így Magyarország már idén az úgynevezett túlzott deficit eljárás megszüntetésének közelébe ér. Ahhoz, a nyugdíjpénztári korrekcióval, 3,6 százalékos hiány tartozik. A kutatóintézet azt sem tartja kizártnak, hogy teljesül a maastrichti kritérium.
A GKI szerint azonban ezzel is valószínűleg Magyarországon lesz a legmagasabb államháztartási hiány az EU-ban. A költségvetési kiigazítás megkezdésétől az idei évig végbemenő egyenlegjavulás több mint 40 százaléka a közterhek növekedéséből, 20-20 százaléka a bér- és a dologi kiadásokból, illetve 15 százaléka a beruházási kiadások visszafogásából adódik.
A GKI szerint a külgazdasági egyensúly tovább javul. A folyó fizetési és tőkemérleg hiánya az első negyedévben - az EU-támogatások élénkülése következtében - látványosan, 0,6 milliárd euróval csökkent, és 0,6 milliárd euróval nőtt a külföldi működőtőke beáramlása is. Az év egészében a külső finanszírozási igény 3,5 milliárd euróra, a GDP 3,2 százalékára csökken a tavalyi 4 százalékról.
Az infláció fő hajtóereje 2008-ban már nem a kiigazítás, hanem a világpiaci energia-, nyersanyag- és élelmiszerárak növekedése. Az éves átlagos infláció 6,5 százalékra, az év végi árindex pedig 5,5 százalékra mérséklődik. A világ többi részéhez hasonlóan a magyar inflációs pálya is feljebb tolódott.
Mivel az egyensúlyjavítás szükségszerű negatív hatásai főleg tavaly érték a gazdaságot, az idén, amikor a világban lassul a növekedés és fokozódik az infláció, Magyarországon fordítva történik: a tavalyi rendkívül alacsony szinthez képest gyorsul a fejlődés, s nagyon magas szintről, de lassul az áremelkedés.
