Úgy tűnik, "mellényúlt" a kulturális minisztériumban az, aki az úgynevezett kulturális járulékfizetési kötelezettség kiterjesztésének ötletét felvetette.
A koalíciós szakítás kellős közepén lévő SZDSZ ugyanis bejelentette: nem támogatják a giccsadónak is nevezett járulék kiterjesztését az internetszolgáltatókra. "Kóka János megállapodott az MSZP-frakció vezetésével, hogy halasszák el a törvényjavaslatról szóló általános vita lezárását" - áll a pártnak az MTI-hez eljuttatott sajtóközleményében.
Az SZDSZ sem támogatja
A gazdasági tárca munkáját (egyelőre) felügyelő SZDSZ szerint egyeztetésekre van szükség az ügyben, ezért a párt elnöke felkérte Dióssy Gábort, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) államtitkárát, hogy kezdeményezzen tárgyalásokat az érintett szakmai szervezetekkel, és igyekezzenek még ezen a héten konszenzusra jutni a kérdésben.
"Az egyeztetést követően az SZDSZ törvénymódosító javaslatot kezdeményez a Parlamentben - a frakció meggyőződése ugyanis, hogy a kulturális járulék tervezett bevezetése akadályt jelentene a digitális írástudás és internetes kultúra terjedésében" - fogalmaz a közlemény.
A minisztérium ezzel tulajdonképpen a tiltakozó szakmai szövetségek álláspontját fogadta el, mivel szinte mindegyik szervezet kitért arra, hogy az információs társadalom építése nem képzelhető el internetadóval. Az SZDSZ ugyanakkor nem önmagában az internetadó, hanem annak jelenlegi formája ellen foglalt állást.
Mi lehet a kompromisszum?
Szathmári Géza, az Alternatív Távközlési Szolgáltatók Egyesületének elnöke lapunknak elmondta: semmiféle internetadót nem támogatnak. "Szervezetünkhöz olyan információk jutottak el, hogy jelenlegi formájában ugyan valóban nem támogatná az SZDSZ az internetadót, viszont olyan kompromisszumra törekedhetnek, amelynek eredményeképpen a szolgáltatóknak mégis fizetniük kellene valamilyen különadót. Úgy tudjuk, a párt megcímkézné az így befolyó összeget, és azt a digitális, tehát interneten is terjeszthető kulturális tartalmak előállítói között osztaná szét valamilyen formában. Szervezetünk ezt a megoldást sem támogatja, mivel pont az internethez jutást akadályozza" - érvelt az érdekképviselet vezetője.
Hozzátette: Európában sehol sem gyakorlat az internet megadóztatása, sőt az Egyesült Államokban külön törvény rendelkezik arról, hogy a tagállamokban sem hozhatnak ilyen jogszabályokat. Véleménye szerint nem arról van szó, hogy a szolgáltatók nem akarnának fizetni, sokkal inkább arról, hogy nem tudnak.
"A cégeknél ez a 0,8 százalékosra tervezett különadó előfizetőnként nyolcvan-száz forintos költséget jelentett volna. Ez elsőre nem tűnik soknak, viszont az öldöklő árverseny miatt csak nagyon kis haszonkulccsal tudnak dolgozni a szolgáltatók. Értékelhető bevételeket csak azok képesek produkálni, akiknek jelentős előfizetői bázisuk van. A kisebb szolgáltatók - márpedig az 1100 hazai vállalkozás többsége ilyen - csak a lakossági árba tudná beépíteni az új adót" - magyarázza Szathmári Géza.
Kiterjesztve
Szerinte ezzel pedig az a probléma, hogy az új internetelőfizetések egyik fő célcsoportja ma már a rendkívül árérzékeny idősebb (negyvenöt éven felüli) korosztály, ráadásul a szegényebb térségekben is hátráltatná az internet terjedését az áremelkedés.
A kulturális járulék kiterjesztéséről szóló javaslatot még múlt héten fogadta el a Parlament költségvetési bizottsága - melyben egyébként minden párt helyet kap. A giccsadónak is nevezett járulék eredeti célja szerint arra való, hogy a művészileg értékelhetetlen, de mégis a kultúrához köthető javakat előállító vállalkozások így járuljanak hozzá a valódi értékek megszületéséhez.
Nagyon egyszerűen fogalmazva: például a pornófilmeket gyártó cégeket adóztatják így a művészfilmek érdekében. A giccsadóból befolyó pénz a Nemzeti Kulturális Alaphoz kerül. Mértéke 0,8 százalék. Kiterjesztésétől azt remélte a kormány, hogy a Nemzeti Kulturális Alap költségvetése évi nyolcmilliárdról tízmilliárd forintra emelkedik.
L. Nagy Gábor
