2012 decemberében a magyar kormányzat adósságszerkezetében megtört az az immár több hónapja tartó folyamat, miszerint a forintadósságunk növekedése mellett a devizaadósságunk csökkenő trendet mutat. Miközben ugyanis a forintban denominált adósság 243,5 milliárd forinttal 12 042,4 forintra csökkent az év utolsó hónapjában, addig a devizában felvett kölcsönök összege 358,7 milliárddal nőtt. Ráadásul úgy, hogy december 28-án 87 milliárd forintnyi adósságot fizettünk vissza az IMF-nek. Az ellentétes irányú folyamatok eredőjeként a teljes adósság 66,6 milliárd forinttal 20 720 milliárdra nőtt. A növekedés mértéke azonban nem jelentős, hiszen október végén például 20 829,1, 2011 december végén pedig 20 955,5 milliárd forint volt a kormányzat bruttó adóssága.
A forintadósság csökkenéséért egyértelműen a decemberben lejáró diszkont kincstárjegyek a "felelősek", összesített állományuk ugyanis 15,5 százalékkal, 350 milliárd forinttal csökkent. Pedig az ÁKK decemberben a 3 hónaposokból 25, a 12 hónaposokból pedig 30 milliárddal adott el többet a tervezettnél. A lejáró magas állomány ismeretében egyébként már jobban érthető, hogy december végén miért zuhant 248,8 milliárddal 1377,9 milliárd forintra a kormány jegybanknál vezetett betétállománya.
Az alapvetően rövid futamidejű – 3 és 12 hónapos – diszkont kincstárjegyek aránya így a teljes adósságon belül ismét 10 százalék alá süllyedt. Ezen felül a forintadósság további elemeiben nem történt jelentősebb mértékű változás. Ezzel szemben a devizában denominált adósság terén már több mindent meg kell említeni.
A forint és a PEMÁK
A legfontosabb, hogy december 28-án 87 milliárdnyi IMF-törlesztést fizetett ki a kormány. A nemzetközi hitelcsomagból még fennálló tartozás azonban semmit sem csökkent, változatlanul 2 154 milliárd forintot tett december végén. Az ok a hazai valuta gyengülése; a november végi 280,35 forinttal szemben december végére ugyanis egy euróért 3,9 százalékkal többet, 291,3 forintot kellett adni. De még ez sem magyaráz meg mindent, hiszen a törlesztés ellenére a teljes devizadósság még a forintgyengülés mértékénél is nagyobb arányban, 4,5 százalékkal nőtt egy hónap alatt.
Az adósság tételei közül kettő esetében történt jelentős mértékű változás, az egyik a belföldön kibocsátott deviza alapú állampapírok, a másik pedig az egyéb külföldi hitelek sora. Előbbi kétszáz (!), utóbbi 11 százalékkal nőtt. Az elsőért egyértelműen a PEMÁK a felelős, amelynek keretét éppen pénteken emelte 1 milliárd euróra az ÁKK, és amelyből december végéig közel 90 milliárdnyi fogyott (308 millió euró). (Az ÁKK hétfői közleménye szerint azonban ez a megemelt keret is elfogyott, így a mostani sorozatot lezárták, lásd: "Kicseleztük" a piacokat, 1 milliárd euróért vettünk PEMÁK-ot) A második sor, vagyis az egyéb külföldi hitel 11 százalékos, azaz 109,6 milliárd forintnyi növekedése szinte hajszálra megegyezik az Eximbank december elején kibocsátott, 500 millió dollár névértékű kötvényeinek forintban kifejezett összegével. A kötvény kibocsátásakor azonban az Eximbank vezérigazgatója azt nyilatkozta, hogy ezek a papírok nem számítanak bele az államadósságba. (A cikk szerzője ennek a tételnek a pontos elszámolási metódusát nem ismeri, az ÁKK pedig egyelőre csak az adósság táblázatot tette közzé, magyarázatokat nem.)
szp
mfor.hu
