Május végén a központi költségvetés bruttó, nem konszolidált adóssága 25 020,3 milliárd forint volt, ami április végéhez képest 224 milliárddal alacsonyabb. Ez sorban már a második olyan hónap, amikor szignifikánsan mérséklődik az adósságállomány. A mostani csökkenéshez alapvetően a lakossági állampapírok májusban esedékes jelentősebb lejárata (PEMÁK), illetve az államkötvények állományának 200 milliárdos apadása járult hozzá.
Hiába azonban az állomány áprilisi és májusi csökkenése, tavaly év végéhez képest továbbra is jelentős a többlet, hiszen 320,6 milliárddal magasabb a május végi adósság. A növekedés több, ellentétes hatású tényező eredménye
- az 1351,1 milliárdos nettó forintkibocsátás hatására 458,3 milliárddal nőtt a Kincstári Egységes Számla,
- a forint tavaly év végéhez képest mért gyengülése 27,8 milliárddal növelte a devizában fennálló adósság forintban számított értékét,
- a nettó devizalejárat 960 milliárddal csökkentette az adósságot,
- a deviza-keresztárfolyamok változása miatt a mark-to-market betétek állománya 98,3 milliárddal csökkent.
Hogy áll az adósságráta most?
Mivel idén már nincsenek heti előzetes adatok az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) részéről, így aktuális GDP-becslés hiányában, csak azt tudjuk meghatározni, hogy az első negyedévi GDP-vel az adósság azóta bekövetkezett változása hogyan hat az adósságrátára.
A Magyar Nemzeti Bank közlése szerint az első negyedév végén 76,9 százalék volt a GDP-arányos adósság. Május végéig az állomány két hónap alatt több mint 440 milliárd forinttal apadt, ami 1,4 százalékpontos rátacsökkenést eredményez. Vagyis az első negyedév végi GDP-vel kalkulálva az adósságunk 76,9 százalékról 75,5-re csökkenhetett.
Székely Sarolta
mfor.hu
