Két hete még szinte fikciónak minősítette a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az mfor.hu által közölt ötpontos jegyzőkönyv-tervezetet, mostanra azonban kiderült, hogy nagyon hasonló megoldáson gondolkodtak a kormányon belül is a devizahitelesek megmentésére. Ha végleges lesz a megállapodás, akkor 190 forinton rögzíthetik a svájci frank árfolyamát, a legnehezebb helyzetben lévőkön pedig a Nemzeti Eszközkezelő Társaság segíthet.
"A javasolt intézkedések mindegyikénél egyidejűleg érvényesülő alapvető szempont kell legyen, hogy a résztvevők felelősségvállalása a kialakult probléma kezelése során kölcsönösen érvényesüljön és az állami szerepvállalás a ténylegesen rászorulók tekintetében és a költségvetést legkisebb mértékben terhelő módon valósuljon meg" - szögezik le a devizahitelesek megmentését szolgáló javaslatcsomag kidolgozói rögtön az elején. A javasolt konkrét intézkedések:
1. A kilakoltatási és árverezési moratórium feloldása
A javaslatcsomag kidolgozói szerint a moratórium érezhetően rontja a hiteladósok fizetési morálját. "A moratórium elmúltával nem következne be tömeges árverezési és kilakoltatási hullám, hiszen a fedezetek értékesítése a jelen viszonyok között erősen korlátozott, valamint 2009-ben sem volt tapasztalható hasonló" - emelik ki az Otthonteremtési Stratégiában.
A konkrét javaslat arról szól, hogy helyezzék hatályon kívül a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosításáról szóló 2010. évi LXXXI. törvényt, ezzel az eredeti szabályozást visszaállítja, miszerint magánszemély kilakoltatására csak december 1. és március 1. között nincs lehetőség.
Az indoklásban kifejtik, hogy a moratórium egyrészt közvetlenül növeli a nem fizető adósok számát, másrészt "a lakossági jelzáloghitelezés finanszírozási biztonságát kérdőjelezi meg, amely a nemzetközi minősítő intézetek leminősítéséhez vezethet, és ezen keresztül a piaci finanszírozási lehetőségek szűküléséhez, melyek a jövőbeni lakossági hitelezés mértékét jelentősen szűkítik, és kamatát nagymértékben emelik".
"A moratórium feloldásának a célja egyértelműen nem az, hogy tömeges kilakoltatások valósuljanak meg, hanem a kilakoltatás lehetőségével annak az egészséges veszélyérzetnek a visszaállítása, amely a folyamatosan romló fizetési fegyelem erősítéséhez elengedhetetlen" - szögezik le a javaslat kidolgozói.
Az ingatlanpiaci feszültségek kezelésére bevezetnének egy értékesítési kvótát, melynek értelmében valamennyi árverezési szereplő egységesen a 90 nap feletti hátralékkal rendelkezők követelései maximum 5 százalékát jogosult negyedévente árverezésre bocsátani. Ezek alapján tehát egyelőre elvetették az MNB-nek azt a javaslatát, mely szerint inkább darabszám alapú kvótát kellene meghatározni.
2. Az "adósmentéshez" kapcsolódó közjegyzői költségek mérséklése
A nehéz helyzetben lévő hitelfelvevők fizetési nehézségek enyhítésére a hitelezők több módszert is régóta alkalmaznak (pl. futamidő hosszabbítás, türelmi idő beiktatása, áthidaló hitel nyújtása) melyek minden esetben szerződésmódosítással vagy új szerződés megkötésével járnak, ami minden esetben közjegyző közreműködését igényli - emeli ki a dokumentum.
Ezt azzal a javaslattal orvosolnák, hogy kedvezményes mértékű, sávosan meghatározott közjegyzői átalánydíjat vezetnének be, ugyanis "az adósok által jelenleg fizetendő közjegyzői költségek indokolatlanul súlyos megterhelést jelentenek az amúgy is nehéz helyzetben lévőknek ".
Emellett a javaslatcsomag kidolgozói csökkentenék a végrehajtói záradékolás költségeit is. "A végrehajtás elrendeléséért járó díj mértékét a jogszabályok előírják, de egy jogszabály-értelmezési pontatlanságot kihasználva a Közjegyzői Kamara a korábbi, a bíróságok által alkalmazott díjmérték többszörösét szedi be ugyanazért a szolgáltatásért a végrehajtás alá került adósoktól, amennyiben több egyetemleges adós van. Ily módon a végrehajtáshoz kapcsolódó, korábban 70-80 ezer forint körüli közjegyzői költségek összege a 3-400 ezer forintos nagyságrendet is eléri. Ezt a költséget is a végrehajtás alá került adósnak kell megfizetni az eljárás végén" - foglalja össze az Otthonteremtési Stratégia melléklete. Ennek kiküszöbölésére azt javasolják, hogy "amennyiben egyetlen követelést több adóssal szemben érvényesít a hitelező, úgy azt a közjegyző is egy eljárásnak tekintse és ennek megfelelően állapítsa meg a fizetendő díjat".
További könnyítést jelenthet a végrehajtási eljárás okirati költségeinek csökkentése. "Az eddigi adósonként 1 eredeti és 1 sima fénymásolt példány helyett most adósonként 5 eredeti vagy közjegyző által hitelesített példányban kell benyújtani a kölcsönszerződésekből. E nagy számú hitelesítések díját szintén az adósok viselik" - vázolják fel a problémát a javaslat kidolgozói. A javaslat szerint a jövőben a korábbi bírósági gyakorlatnak megfelelően a megindított végrehajtási eljárásokban adósonként 1 eredeti és 1 fénymásolt példányt kellhet benyújtani ahhoz, hogy az eljárást a közjegyző megindítsa.
3. A bírósági végrehajtás újraszabályozása
"A végrehajtást kérő által megelőlegezendő, de végső soron az ügyfelek által fizetendő díj mértékét a lakossági ügyfélkörrel szembeni végrehajtási eljárások körében jelentősen csökkenthetőnek tartjuk" - emelik ki az ötletgazdák. Ennek keretében olyan változtatást javasolnak, mely a jelenlegi mértéknél 50 százalékkal alacsonyabb munkadíj felszámítását teszi lehetővé a bírsági végrehajtók számára.
Az újraszabályozás másik eleme az lenne, hogy a végrehajtást kérő a jövőben maga határozhatná meg a bírósági végrehajtó személyét, erre ugyanis jelenleg nincs lehetőség.
4. A banki kölcsönszerződések közvetlen végrehajthatósága
Az Otthonteremtési Stratégia kidolgozói szerint a hitelezés biztonságának és ezen keresztül kamatainak alakulása szempontjából kiemelt jelentőségű kérdés a megkötött kölcsönszerződések gyors és költséghatékony végrehajthatósága. Ezért azt javasolják, hogy hogy a jogtanácsos vagy ügyvéd által ellenjegyzett kölcsönszerződések a bíróság által közvetlenül záradékolhatóak legyen.
5. 190 forinton rögzített frankárfolyam
A javaslat lényege, hogy a forintban kifejezett törlesztő részlet meghatározott, ld. 190 HUF/CHF árfolyamszint feletti részére az eredeti hitelnyújtó az ügyfél részére 3 éves futamidejű, áthidaló hitelt nyújt, egy új technikai hitelszámlán, a gyűjtőszámlán tart nyilván. Ezalatt a 3 év alatt az ügyfél haladékot kap a 190-es árfolyam szint és az aktuális, esedékességkor érvényes árfolyam közötti törlesztő részlet megfizetésére.
Az áthidaló hitel kizárólag forint alapú lenne, melynek kamata 3 havi BUBOR plusz maximum 3 százalékos kamatfelár. Az új hitel fedezete pedig ugyanaz az ingatlan lenne, mely az eredeti hitelszerződésben is fedezetként szerepel, a hitel felmondása pedig csak az eredeti hitellel együtt lenne lehetséges.
"Az állam az áthidaló hitel visszafizetésére külön törvényben meghatározott garanciát vállal, mellyel biztosítható a szélsőséges árfolyamhatásnak kitett lakossági hitelek adósainak védelme. Emellett a hitelintézetek által ilyen céllal nyújtott hitelek állományát a bankadó alapjából levonhatóvá teszi" - szól a javaslat. A kidolgozók szerint tartósan 220 HUF/CHF szintű árfolyamot feltételezve, 30 százalékos igénybevétel és 10 százalékos várható bedőlési ráta mellett az éves költségvetési teher nagyságrendileg 2,3 milliárd forint lenne.
6. Bankok által vállalt önkéntes árfolyamrögzítés
A fenti konstrukcióhoz hasonlóan a bank is dönthetne úgy önkéntesen, hogy árfolyam-maximumot alkalmaz a devizahitelek esetében, amely szerint egy meghatározott árfolyamszint fölött az árfolyam-emelkedés hatásait már nem érvényesíti az ügyfelei felé, hanem azt teljes mértékben átvállalja. Ezt pedig részben vagy egészben leírhatná a bankadóból az adott pénzintézet.
7. Nemzeti Eszközkezelő létrehozása
Az önhibájukon kívül fizetésképtelenné vált hitelfelvevőkön segítene a Nemzeti Eszközkezelő Társaság (NET), mely megvenné a bajba jutott adósok lakásait, majd azt visszabérelhetnék tőle. A vásárlás fedezetét külön erre a célra tervezett kötvények kibocsátásából biztosítanák, hogy a költségvetést kevésbé terhelje meg a konstrukció. Ezekből az állami garanciával kibocsátandó kötvényekből kapnának a bankok az átadott ingatlanokért cserébe.
A javaslatcsomag kidolgozói szerint fontos lenne, hogy a NET egyszeri értékesítésre vonatkozó program legyen zárt időkeretben. Szerintük célszerű az Eszközkezelőt már meglévő, követelés-vásárlásra jogosult állami társaságból kialakítani, így gyorsabban le lehetne bonyolítani az adósok megmentését.
Emellett előre meg kell határozni, milyen feltételek mellett kerülhet valakinek a lakása az Eszközkezelő tulajdonába, a javaslat arról is szól, hogy csak természetes személyek tartozhassanak ebbe a körbe, vállalati hitelek ne kerülhessenek be a programba. Konkrét javaslatok is születtek a programba bevonhatók köréről:
- 2008 december 31. előtt kötött hitelszerződések
- a hitel fedezete lakhatási célt szolgáló lakóingatlan, üdülő és tanya
- a hitel szerződés szerinti tőkeösszege nem haladja meg a hitel kihelyezésekor megállapított forgalmi érték 90 százalékát
- az adósok késedelme minimum 180 nap, és a késedelmes összeg minimum 200 ezer forint
Beke Károly
mfor.hu
