A Magyar Nemzeti Bank a napokban a devizahitelezés kockázatait érdemben csökkentő szabályozás mielőbbi megalkotását kezdeményezte a Pénzügyminisztériumnál - mondta Simor András, az MNB elnöke vasárnap az MTI-nek. A javasolt szabályozás célja egyfelől az, hogy csökkentse az ország sérülékenységét, amelynek kockázatát a pénzügyi válság is megmutatta, illetve az, hogy mérsékelje azt a kockázatot, amit a lakosság számára jelent a devizahitelek felvétele, azok árfolyamkockázata - mondta a jegybank elnöke, aki Isztanbulból a Nemzetközi Valutalap és a Világbank közgyűléséről telefonon nyilatkozott.
Simor András hangsúlyozta: a javasolt szabályozás célja kettős, egyrészt csökkenteni azt a sebezhetőséget, amit a devizaadósságok növekedése a bankrendszer és az ország számára jelent, másrészt a lakossági hitelfelvevők biztonságának növelése. Az MNB javaslata összhangban van az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank törekvéseivel e területen. Simor az MTI-nek kifejtette: az MNB által javasolt szabályok hatására erőteljesen javulna a magyar pénzügyi közvetítőrendszer és a magyar gazdaság stabilitása.
A devizaalapú hitelezés legnagyobb veszélye a kockázatok nem megfelelő felmérésében van, mondta Simor. Laza hitelfeltételekkel és viszonylag stabilnak tűnő árfolyammal szembesülve ugyanis az emberek hajlamosak lehetnek olyan törlesztési terhet vállalni, amelynek megfizetését - a körülmények negatív változásakor, árfolyam-ingadozások vagy kamatemelkedés esetén - jövedelmükből nehezen vagy egyáltalán nem képesek kigazdálkodni.
Mindez együtt nemcsak a háztartások fizetőképességét és megélhetését veszélyezteti, de jelentősen megnöveli az ország sérülékenységét, illetve a magas magyar államadósság finanszírozásának költségeit is - tette hozzá a jegybank elnöke. A jegybank szakemberei azt tapasztalták, hogy a legfejlettebb kockázatkezelő rendszerrel működő bankok is gyakran túlzott kockázat-vállalásra ösztönzik az ügyfeleket - sorolta még a szabályozás kezdeményezésének okait ismertetve Simor.
A jegybank a szabályozási koncepció mellett hatástanulmányt is készített, amely szerint a javasolt törlesztés-jövedelem és hitel-fedezet arány korlátok alkalmazása rövid távon valamelyest lassíthatja ugyan a jövőbeli fellendülést, de hatására hosszabb távon nemcsak a növekedés szerkezete lenne egészségesebb, de a javasolt intézkedések a növekedést hosszú távon is javítanák.
Simor kitért arra is, hogy korábban a bankokkal próbáltak egyeztetni arról, hogy azok önkéntesen vállaljanak olyan feltételeket, amelyekkel elérhető ez a cél, de az egyeztetésekből az tűnt ki, hogy a hitelintézetek nagyon eltérően viszonyulnak e kérdéshez. Így miután a Gazdasági Versenyhivatal is úgy foglalt állást, hogy a problémát célszerűbb lenne szabályozóeszközökkel megoldani, a jegybank szakemberei is e megoldást javasolják a kormánynak.
A javasolt szabályozás részleteiről szólva kiemelte: az egyik fő szempont, hogy a törlesztés és a jövedelem olyan maximális arányát határozza meg, amely hosszabb távon is biztosítja a biztonságos törlesztést. Másrészt szigorú szabályokat ír elő a fedezettség tekintetében. A jelzáloghiteleknél a forintalapú hitelek esetében az ingatlan piaci értékének 70 százaléka lenne a hitel felső határa, míg a devizahiteleknél - kifejezve azt, hogy azoknál nagyobb a kockázat - az euró alapúaknál a piaci érték 54 százaléka, az egyéb devizáknál pedig még ennél is alacsonyabb lenne a kiutalható hitel nagysága.
Az utóbbi időben megmutatkozott az is, hogy a gépjármű-hitelezésnél a hosszú futamidők elterjedése jelentősen növeli e hitelek kockázatát. Ezért a jegybank által javasolt szabályozás az autóhitelezésnél öt évben határozná meg a hitellejárat maximális tartamát. Ez az a hossz, amely a futamidő teljes idejére biztosítani képes azt, hogy meg legyen a hitel megfelelő fedezettsége.
E szabályok főként a forinthitelek esetében Simor szerint nem jelentenek lényeges szigorítást, a jelenlegi általános gyakorlathoz képest, miután a bankok a pénzügyi válság hatására már maguk is sokat szigorítottak a korábbiakkal összehasonlítva.
Arra a kérdésre, hogy a devizahitelt felvevők az elmúlt években mennyivel jártak jobban, mint a forinthitelt felvevők, Simor András hangsúlyozta: ennek kiszámítása nagyon bonyolult, de ha nem is vesztettek rajta, ez azért volt, mert a jegybank gátat vetett a forint gyengülésének, magasan tartva a jegybanki kamatlábat. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy a devizahitelesek nyereségét azok is fizették, akik nem vettek fel ilyen hitelt.
A jegybankelnök ugyanakkor hangsúlyozta: nem akarják betiltani a devizahiteleket, a javasolt szabályozás fő célja az, hogy a devizahiteleknél is megjelenjen a devizahitel felvételének addicionális kockázata.
A rendelettervezet készítésénél a jegybank-elnök magyarázata szerint figyelemmel voltak arra, hogy vannak olyanok, akik nagyobb, és vannak akik kisebb hitel felvételére képesek, így azoknál, akik magas jövedelemmel rendelkeznek, jelentősen nagyobb hitel felvételét tennék lehetővé.
A jegybankelnök szerint a hitelfelvevő jövedelemének ellenőrzését a hitelintézetekre és az ügyfelekre kell bízni. "Nem gondolom, hogy a bankoknak az adóbevallást kellene elkérnie az ügyfelektől" - hangsúlyozta Simor András, aki szerint azonban főleg a hosszú lejáratú hitelek esetében nagyon fontos, hogy azokat azok kaphassák, akik megfelelő rendszeres jövedelemmel rendelkeznek. Ez abból a szempontból is pozitív hatású intézkedés lenne, mert hozzájárulna a gazdaság további kifehéredéséhez - tette hozzá Simor.
MTI/Menedzsment Fórum
