- Ön az elmúlt hetekben többször bírálta a kormány gazdaságpolitikáját, amit alapvetően elhibázottnak tart. Melyek azok a pontok, amiket legfőképp kifogásol?
- A magyar gazdaság mára kétségtelenül rossz állapotba került és nagy átalakításokra volna szükség. Amit azonban a mai vezetés csinál, az nem jó irányba visz. Fordítottját teszik annak, ami a helyes volna: hiszen az adókat kellene csökkenteni, a bürokráciát leépíteni és a korrupciót visszaszorítani.
A költségvetés egyensúlyát valóban helyre kell állítani, de nem az adók emelésével, hanem a kiadások lefaragásával. Bár a költekezés megállításából is látunk valamit, nem igazán sokat. Az állami bürokrácia csökkentése helyett sokkal inkább annak növelésére kerül sor. Gondoljunk csak a gázártámogatásra vagy a vizitdíjra! A kormány lépései egyre bonyolultabbá teszik az államigazgatás működését.
A magas adók, a túl nagy bürokrácia és a korrupció növekedése a hazai és a külföldi befektetők elriasztásához vezet. Mivel a beruházási kedv mérséklődik, óhatatlanul visszaesik a gazdasági növekedés. Ez a rossz kiigazítási politika oda vezetett, hogy a GDP bővülése egy százalékra mérséklődött. Ráadásul a beruházások az adók emelésével és a fogyasztás csökkenésével egy időben estek vissza, ami a mai nagyon rossz helyzethez vezetett el.
- A kormány a problémák ellenére bízik abban, hogy jövőre felgyorsul a gazdasági növekedés, ami sok gondot megoldana. A legújabb adatok szerint 0,9 százalékos szintre csökkent a GDP bővülése, ami régiós szinten egyedülállóan rossz mutató.
- A jelentősebb gyorsulásra vajmi kevés esély van, bár elképzelhető, hogy a mostani egy százaléknál valamivel magasabb lesz jövőre a növekedési ütem. Erre azért lehet számítani, mert a fogyasztás csökkenése megállhat, és ez magával húzhatja a gazdaságot.
De a probléma az, hogy a rossz gazdasági pálya nem fog megváltozni. Magyarországon az állami újraelosztás aránya minden versenytársunkénál magasabb. Idén az állam a megtermelt nemzeti jövedelemnek 51,5 százalékát osztja el, miközben ez az arány Lengyelországban 44, Szlovákiában negyven, Bulgáriában pedig csupán 38 százalék. Az állami újraelosztás tehát mindenhol jóval kisebb, és a magyar gazdaság problémáit ilyen magas állami beavatkozás mellett nem lehet megoldani. Ez a helyzet nem ösztönöz befektetésre, és nem vezet a gazdaság gyorsulásához.
- Ha ennyire nyilvánvaló, milyen irányt kellene követni a makropolitikának, akkor a kormány miért nem ezt választja?
- Kívülről azt lehet látni, hogy a kormánypártok nem merik felvállalni a valódi konfliktusokat. Az állami bürokrácia leépítésére és a szociális rendszer gyökeres átalakítására volna szükség, ami rengeteg konfliktussal jár. Úgy tűnik azonban, hogy a kormányzat inkább szavazatmaximalizáló gazdaságpolitikát választott, egy hosszútávon megfelelő helyett. Másrészt tehetségtelen és hozzá nem értő emberek kormányoznak, akik nem tudják, mit kellene választani.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelenlegi monetáris politikájával nincs semmi bajom, ugyanis a jelenlegi gazdaságpolitika kialakításában nincs jelentősebb szerepe. Egy pontban terheli némi felelősség a jegybankot: az infláció magasabb a vártnál, pontosabban magasabb annál, mint amennyinek lennie kellene.
- Ön egy előadásában "Gyurcsányista bábszínháznak” nevezte a jelenlegi Monetáris Tanácsot, amit több felháborodott reakció kísért. Simor András, az MNB elnöke például azt mondta az mfor.hu-nak, hogy bizonyos szint alá nem akar lemenni egy polémiában.
- Ez egy kiragadott félmondat volt, és igazából a jegybank törvény átalakításáról szólt. Azt elmúlt évek során úgy módosították, hogy a Monetáris Tanács tagjainak kinevezésében egyedül a miniszterelnök kapott szerepet. A kormányfő mindféle egyeztetés nélkül azt nevez ki, akit akar, és ez oda vezet, hogy idővel csak olyan tagok lesznek, akiket ő delegált. Jelenleg ennek még nincs nagy hatása, és az MNB konkrét döntéseiben még nincs szerepe. Csupán arról van szó, hogy ez egy nem jó rendszer. A jegybanki tanács nem arra való, hogy a miniszterelnök sorjában küldje oda az embereit. Erre a folyamatra használtam a "Gyurcsányista bábszínház" kifejezést.
Ez a folyamat abból az óriási félreértésből származik, hogy a korábbi Monetáris Tanácsról azt gondolták: direkt úgy dolgozik, hogy a kormány ellen legyen. A mostani helyzetben az a meglepő, hogy a Monetáris Tanács ugyanazt a politikát folytatja, mint néhány évvel korábban. Ezzel a rosszindulatú politikai csatározással veszélybe kerül az intézmény stabilitása.
- Hogyan látja, mire vezethető vissza az ellentét Ön és a kormányzat között? Már a jegybank elnökeként is többször heves összetűzésbe került a Medgyessy-, majd a Gyurcsány-kormánnyal, és a vita - úgy látszik - most is folytatódik.
- Talán arra a kérdésre, hogy a mi a jegybank fő feladata? Az alkotmány szerint a forint stabilitásának fenntartása. A Medgyessy- és a Gyurcsány-kormány viszont gyengébb forintot és alacsonyabb kamatokat akart, talán azért, hogy magasabb legyen az infláció. Ez rövidtávon talán segíthetett volna a költségvetés egyensúlyának javításában, de hosszabb távon sokkal nagyobb károkat okozott volna a gazdaságnak és a társadalomnak.
A mostani MNB - úgy látszik - elolvasta a törvényt, és úgy viselkedik, ahogy elődei, bár lehet, hogy egyes döntésekben nagyobb kompromisszumkészséget mutat. De összességében korrektül tartja magát az alaptörvény szelleméhez.
- Úgy halottam, hogy néhány üzletemberrel közösen egy biztosítót alapított. Másrészt a sajtóhírek alapján úgy tűnik, hogy továbbra is aktívan részt vesz a közéletben. Ez azt jelenti, hogy a jövőben vannak még politikai ambíciói?
- Igen, valóban egy biztosító szervezéséhez fogtunk hozzá. Másrészt nemrég jelent meg a könyvem, és már most egy újabbat írok. Eközben járom az országot és előadásokat tartok. Politikai ambícióm nincsenek, és eddig sem voltak.
Varga M. István
Menedzsment Fórum
