<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
7p

Az MDF egy kidolgozott adócsökkentési programot rakott le az asztalra, amely rövid idő alatt komoly szakmai vitákat váltott ki. Csaba László közgazdász szerint a párt elképzeléseivel az a legnagyobb probléma, hogy a kiadási oldalhoz nem nyúlnának, pedig enélkül tartós adócsökkentés nehezen képzelhető el. Mfor.hu háttér.

Az egykulcsos szja-t preferálják (Mfor-montázs)

Az MDF szerint a jelenlegi adórendszer toldozgatására nincs idő, átfogó átalakításra van szükség. A párt ezt szem előtt tartva dolgozta ki a Nemzeti Adószabadság Programot (NAP), amely összhangban van a konvergencia-programmal, és nem növeli a költségvetés hiányát, ugyanakkor két százalékpontos további GDP-növekedést generálhat. A NAP 4 főbb pontból áll.

Adóamnesztia: mindenki tiszta lappal indulhat


Ezen elképzelés szerint a jelenlegi kormány azonnali hatállyal felfüggesztené a további vagyonosodási vizsgálatokat, és az adózó a folyamatban lévő eljárásoknál is megkapná az önrevízió jogát.

2008. október 1. és 2009. február 20. között minden magánszemélynek és vállalkozásnak lehetősége lenne arra, hogy a múltban eltitkolt, illetve a külföldre menekített, de hazatelepített jövedelmei után tíz százalékos adót fizessen be, és ezáltal legalizálja azokat. Az amnesztia továbbá kiterjedne az APEH-hel folyamatban lévő peres eljárásokra is. A kormány garantálná az adóamnesztiát elfogadók számára az anonimitást, és azt, hogy később semmilyen retorzió sem érheti őket a korábban eltitkolt jövedelmek miatt.

2009. február 20. lenne az a nap, amikor mindenki tiszta lappal indul. Ez teljeskörű, önkéntes vagyonbevallást jelentene, hogy a későbbiekben nyomon követhető és transzparens legyen a vagyonosodás. Emellett meg kellene erősíteni az APEH-et, azaz szigorítanák az ellenőrzéseket és vagyonosodási vizsgálatokat. ("Egyszer mindenki sorra kerül.") 2010. január 1-től pedig jelentős adócsökkentésre és adószerkezet-átalakításra kerülne sor.

Az MDF szerint ezáltal egy egyszeri költségvetési bevétel keletkezne, amely finanszírozza a jelentős adócsökkentés okozta átmeneti bevételkiesést. A minimálisan elvárt bevétel 75 milliárd forint, ami azáltal keletkezik, hogy új adófizetők vonódnak be a közteherviselésbe, azaz nő az adófizetők száma.

A párt szakértői úgy vélik: az adóamnesztia hazahozza a korábban külföldre menekített vagyonokat, jövedelmeket; kifehéríti a gazdaságot; beindítja az egészséges és tartós gazdasági növekedést a beruházási aktivitás fokozásával. Ezáltal folyamatosan növeli az adóbevételeket oly módon, hogy többen fizetnek kevesebb adót.

18 százalékos szja


A NAP 2010. január elsejével - amennyiben az adóamnesztia sikeres, és helyreáll az állam és az adófizetők közötti bizalom - bevezetné az egykulcsos, 18 százalékos személyi jövedelemadót (szja). Az  MDF ezt méltányosnak tarja, mivel támogatja a több munkát, és elismeri az azért járó több jövedelmet. Ugyanakkor - hangsúlyozzák a párt szakértői - elutasítja azt az MSZP és a Fidesz politikusai által hirdetett elvet, mely szerint az egykulcsos adó a gazdagoknak kedvez. (Az MDF szerint ez az elv összekeveri az egykulcsos adót az azonos összegű adóval.)

Annak érdekében azonban, hogy a legszegényebbeket ne érje hátrányosan az új rendszer, létrehoznának egy úgynevezett virtuális nulla kulcsot, amely havi hatvanezer forintig adómentességet biztosítana mindenkinek, és a 18 százalékos adót csak az efölötti jövedelmek után vonnák le. Így a ténylegesen minimálbérért dolgozók terhei nem emelkednének számottevően.

Háromkulcsos áfa és járulékcsökkentés


Az MDF szerint a jelenlegi adóstruktúra munkaellenes, ezért a terheket a munkáról át kell irányítani a fogyasztásra. A NAP javasolja egy új áfa-rendszer bevezetését, és a munkaadókat terhelő járulékok jelentős csökkentését. A háromkulcsos áfa-rendszer a költségvetési bevételeket egy naptári évben mintegy 400 milliárd forinttal növelné, emelik ki a párt szakemberei.


Ezzel párhuzamosan a NAP javasolja az eho megszüntetését (mínusz 115 milliárd forint), valamint a munkaadói tb-járulék hét százalékpontos csökkentését (mínusz 490 milliárd forint.)

A szerkezetátalakítás nyomán a vállalkozásoknál kétmilliárd euróval több pénz maradna. Ez további százmilliárd forintos társasági nyereségadó-bevételt jelent a költségvetésnek. Így a szerkezetátalakítás nem jelenti a költségvetési hiány növekedését, ellenben jótékonyan hat Magyarország versenyképességére, áll az MDF programjában.

Csaba László: először a költségvetési deficitet kell megszüntetni


Az MDF adócsomagjával az a fő baj, hogy csak bevételi oldalon kíván előrelépni, míg  a kiadáscsökkentés nem szerepel benne, mondta el az mfor.hu kérdésére Csaba László közgazdász. Ezzel a párt belemegy a kormány utcájába, és elfogadja, hogy nálunk úgysem lehet semmit se csinálni.

Nyilvánvaló, ha a kiadások adottak, akkor az adórendszeren belül csak technikai változtatások lehetségesek. Ilyen jellegű változtatásokkal azonban az MDF nem éri el a célját, hiszen azt szerette volna üzenni, hogy rendes konzervatív pártként az adókat csökkentené, teszi hozzá.

Csaba László szerint a másik probléma az MDF adócsomagjával, hogy nincs végigszámolva, illetve amit kiszámoltak, annak a végeredménye sem hiteles. Az anyag azzal számol, hogy az adócsökkentésből költségvetési többletbevétel keletkezik. Azt azonban egyetlen elemző sem igazolta, hogy az adócsökkentésnek makroszinten adóbevétel növelő hatása lenne. Igaz, rövid távú hatás előfordulhat, hiszen az adócsökkentés után néhány hónapig egyszerűbb befizetni az adót, mint megkerülni az adózást.

A közgazdász úgy véli: sokkal inkább arról kellene beszélni, hogy egy konzervatív párt híve a kisebb államnak, aminek a következményei mind a kiadási, mind a bevételi oldalon jelentkezne. Ennek a legfontosabb hozadéka, hogy megszűnne az államháztartási deficit; tehát mindenképp gazdaságélénkítő hatása lenne, hiszen eltűnne a kiszorító hatás. Az elsődleges cél a deficit eltüntetése, az adócsökkentés csak utána következhet. Vagyis az MDF programjának ütemezése semmiképp se jó, mondja Csaba László.

A bizalmat kell helyreállítani


A közgazdász szerint az adóamnesztia gondolata is kifogásolható, mert etikai kérdés, hogy az ember nem támogat semmiféle törvényellenes cselekedetet. Arról lehet szó, hogy némiképp elnézőbben járjanak el egyes esetekben, de ez nyilván most is előfordul. Ráadásul az adóamnesztiában szinte minden fél ellenérdekelt. Például ha valaki bejelenti, hogy csaló volt tíz éven keresztül, még nem biztos, hogy megússza a büntetést. Számíthat arra, hogy egy-két év múlva megjelennek nála az ellenőrök, és kérdőre vonják.

Inkább az a járható út, hogy az állam kevésbé önkényesen jár el, visszafizeti az adót, és ezt nemcsak kegyként gyakorolja, emeli ki Csaba László. Vagy a vagyonosodási vizsgálatokat nem irreális módon folytatja le. Ezekhez a lépésekhez azonban nem szükséges adóamnesztia, fűzi hozzá.

Először azonban mindenképp a kiadásokat kell visszafogni, mert addig az állam a sarcolásban lesz érdekelt. Meg kell szüntetni azt az ördögi kört, hogy „lopni tilos, de aki nem lop, az éhen hal”, figyelmeztet Csaba László.

Úgy véli, az ország versenyképességét az adócsökkentés (különösen a személyi jellegű adók mérséklése) nem állíthatja helyre. A versenyképességet eredendően a költségvetési hiány megszüntetése és a kiszámíthatóság növelheti. Visszafogó hatású a gyenge színvonalú képzés és a bürokrácia túltengése is. Vagyis a bizalomhiányon nem segít az adócsökkentés, tette hozzá végezetül a közgazdász.

Varga M. István

Menedzsment Fórum

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.