Jelentős változáson megy keresztül az életünk az elkövetkezendő időszakban. Nemcsak a változások magas száma miatt, de a kapkodó, hirtelen tett kijelentésekre és elhatározásokra alapuló gazdaságpolitikai döntéshozatal is meglehetősen nagy káoszt okozhat a fejekben. Ezen pedig nem segített az sem, hogy Matolcsyék a költségvetési kiigazítócsomagot két lépésben állították össze (lásd: Matolcsy-csomag 1.0, és Matolcsy-csomag 2.0). Ennek apropóján úgy gondoltuk, hogy ideje összeszedni, miben és hogyan is változtatja meg az életünket a Matolcsy-tárca.
A lakosságot érintik...
Talán a legnagyobb változás, mely a legtöbb embert érinti, az a szuperbruttó jövő évi teljes kivezetése, amivel újabb 110 milliárd forintot hagynak a lakosságnál, pontosabban annak havi bruttó 202 ezer forint feletti fizetésért dolgozó részénél. Így egységesen mindenki 16 százalékkal fog adózni. (Bérkalkulátorunk segítségével, ön is megnézheti, hogy alakul jövőre a nettó bére)
A társadalmi járulékplafont szintén eltörli a kormány. Ez a lépés a bruttó 660 ezer forint feletti bérért dolgozókat érinti csak. Ennek révén tényleg mindenki teljesen ugyanúgy fog adózni jövőre, bár lesz, aki rosszabbul jár majd.
A segélyekre vonatkozóan pedig egy plafont vezet be a kormány, melynek célja, hogy ne lehessen segélyből többhöz jutni, mint amennyi a nettó közfoglalkoztatási bér, vagyis 47 ezer forint. (Ezzel kapcsolatban bővebben: Matolcsy számítása a segélyplafonnál is elcsúszhatott)
A tanárok tyúkszemére lépett a kormány azzal, hogy a 2013 szeptemberére tervezett pedagógusi béremelést elhalasztja. Ugyanakkor a közszféra létszámát három év alatt 22 ezer fővel szeretnék szűkíteni, ami azt jelenti, hogy a nyugdíjba vonulók helyére senkit nem vesznek fel. Szintén a közszférában dolgozókat érinti az is, hogy az érintetteknek dönteniük kell a nyugdíjuk és a bérük között.
A cigaretta jövedéki adója pedig az eredeti tervekkel ellentétben már decembertől emelkedne, jövőre pedig több lesz a jövedéki adó az alkoholon és az autógázon is.
Vállalkozási szférát érintő lépések
Az adózás szempontjából újdonság lesz a vállalkozók számára bevezetett két új adónem, a tételes kisadó és a kisvállalati adó, melyekről részletesebben már írtunk korábban is, sőt az érintetteknek a kisvállalkozói kalkulátorunk nyújthat segítséget annak eldöntésében, érdemes-e váltani a jelenlegi adózási formáról.
Szintén könnyítés a vállalkozások számára az a döntés is, mely szerint áfafizetési kötelezettség csak akkor keletkezik, ha az adott cég kasszájába ténylegesen is befolyt a kiszámlázott összeg.
Ehhez kapcsolódóan meg kell említeni a munkahelyvédelmi akciótervet is, melynek révén a munkaadók 14,5, illetve 28 százalékkal csökkenthetik az érintett munkavállalói csoportok után fizetendő járulékokat (25 év alatti, 55 év feletti, tartósan munkanélküli, szakképzetlen és szülésről visszatérő kismamák esetében).
Ugyanakkor például a cafeteria után az eddigi 10 százalékos egészségügyi hozzájárulás helyett jövőre 27 százalékra emelkedik ennek mértéke.
Jövőre a kamionosokat érintő változás az elektronikus útdíj júliusra tervezett bevezetése. A rendszer még kidolgozás alatt, de jelenleg úgy tűnik, tartható a kitűzött céldátum.
Csak elméletileg nem érinti a lakosságot
Az egyik talán legjelentősebb változás a pénzügyi tranzakciós illeték bevezetése, mellyel a pénzügyi tranzakciókat terhelik meg 2 ezrelékes mértékkel. Ez elsősorban a sárgacsekkes befizetésekre vonatkozik. A készpénzfelvétel viszont ennél magasabb mértékkel, 3 ezrelékkel fog adózni. Bár a kormány elképzelése szerint ezt a bankoknak kellene befizetni, sőt gyakorlatilag is ők fogják, ám szinte kizárt dolog, hogy azt valamilyen formában ne hárítsák át az ügyfelekre. Szintén az adó, vagyis az illeték hatálya alá tartoznak majd a Magyar Államkincstár bizonyos ügyletei is. A jelenlegi elképzelések szerint ez azonban nem terhelné majd például az egészségügyi, pedagógusi bérek kifizetését sem többek között.
Az előzetes ígéretekkel ellentétben jövőre teljes egészében marad a bankadó a feleződés helyett. Bár ez szintén nem lenne áthárítható az ügyfelekre, azt viszont már eddig is megtették a pénzintézetek. A tranzakciós illeték és a bankadó miatt jövőre ugyanis közel 350 milliárdos fizetési kötelezettsége keletkezik, pedig magát az egész bankrendszert nézve mindössze 2005 és 2007 között volt ennél magasabb az eredmény.
Jön a biztosítási adó is, melynek keretén belül a lakásbiztosítás, balesetbiztosítás után 10, a casco után 15 százalékos adót kér a kormány biztosítóktól - a teher szintén az ügyfeleket terheli majd. A kötelező autósbiztosítás után jövőre is marad 30 százalékos adó.
A közműszolgáltatókat a kiépített vezetékrendszer métereire 100 forintos adóval sarcolja a kormány a jövő évtől. Mivel ez a távközlési, internet és kábeltévé vezetékek nyomvonalára is vonatkozik, ők feltehetően érvényesítik az áraikban a többletterhet valamilyen mértékben.
Újdonság, hogy a szakemberek véleménye ellenére, mégis lesz fordított áfa a sertéságazatban, illetve a pénztárgépeket összekötik a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal, melytől a gazdaság fehéredését és plusz áfabevételeket vár a kormány. Az áfaellenőrzéssel kapcsolatos, hogy a NAV ezentúl már 2,5 millió forinttól kezdve nézi át tételesen a számlákat.
mfor.hu
