Vissza a Széll Kálmán Tervhez!
A régió és Magyarország is szembe kell, hogy nézzen azzal, a következő évek a lassú fejlődésről, a lassú kiigazításról fognak szólni - emelte ki a Pécsi Tudományegyetemen tartott előadásában John Lipsky. Az IMF egykori vezérigazgató-helyettese szerint hazánk számára a következő évek legfontosabb feladata a további szigorú fiskális politika megteremtése, illetve az, hogy kikerüljünk a túlzott deficit eljárás hatálya alól. Emellett be kell indítani a hitelezést, melyet a különadók visszavetettek, és a beruházásokat is élénkíteni kellene.
"Világosan meg kell határozni a hosszú távú célokat és nem szabad szem elől téveszteni a lehetőségeket" - mondta az amerikai közgazdász. Lipsky kiemelte: jelenleg optimistább az eurózóna feltámadásával kapcsolatban, hiszen kedvező jelek látszanak a munkaerőköltségek kiegyenlítődésében. Szerinte az eurózóna magára találása Magyarországnak is érdeke, ha pedig profitálni akarunk ebből, akkor részt kell vennünk a korábbinál erősebb intézményrendszer kialakításában.
"Erősíteni kell a bizalmat Magyarország iránt, olyan környezetet kell kialakítani, melyben a befektetők jól érzik magukat" - szólt a JP Morgan korábbi alelnökének újabb tanácsa. Emellett Lipsky úgy véli, hogy a magyar munkaerőpiacot is alapjaiban kell megreformálni, növelni kell a részvétel arányát és csökkenteni kellene a munkaerőköltséget. Emellett meg kell oldani az államadósság problémáját, hosszú távon pedig az oktatásba kell komolyabb erőforrásokat fektetni.
"A Széll Kálmán Terv éppen a fenti problémákat kezelte volna, most sem kell új dolgot kitalálni, csak a gyakorlatban is meg kell valósítani a korábbi terveket" - hangsúlyozta Lipsky. Szerinte Magyarország sikeres lehet, hiszen ennél nagyobb kríziseket is megoldottunk már, de ehhez bátorság, eltökéltség és világos szemlélet kell.
Sikersztori a 2008-as IMF-hitel
John Lipsky szerint az Európai Unió a 2004-es kelet-európai bővítésből profitált leginkább, azonban nem sokkal utána már látszottak a problémák. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) már 2005-2006-ban arra figyelmeztetett, hogy pénzügyileg a közép-kelet-európai régió, azon belül is Magyarország a legsérülékenyebb, mivel jelentősen függ a külföldi finanszírozási forrásoktól.
"2007-ben aztán a globális válság kirobbanásakor leállt a tőkeáramlás Kelet-Európába. Az nem azért történt, mert például Magyarország bármit is rosszul tett volna, hanem a nemzetközi piaci folyamatok indokolták" - emelte ki a közgazdász. Szerinte az IMF ebben a helyzetben gyorsan lépett, kifejlesztett egy stabilizációs mechanizmust, melynek eredménye a 2008-as 20 milliárd eurós hitelprogram lett hazánk számára. "Ezzel többek között csökkenteni tudtuk a magyar bankok válságnak való kitettségét, én erre a programra bizonyos szempontból a mai napig büszke vagyok, sok dologban sikeres volt, de nem enyhíthette az ország minden problémáját" - mondta Lipsky.
Az eurózóna kapcsán a szakember kiemelte: a valutaunióban a kezdettől fogva hiányoztak azok az erős központi intézmények, melyek képesek lettek volna a válságot kezelni, azonban évekig senki nem számított arra, hogy egy minden korábbinál erősebb nemzetközi válság jön majd. Szerinte a szükséges intézmények egy része megszületett az elmúlt években, a következő lépés pedig a tervezett bankunió lehet.
Beke Károly
mfor.hu
