A jövőben nemcsak a nem teljesítő adósokat regisztrálja majd a Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR), hanem az időben törlesztő lakossági hiteleseket is, azaz létrejön a pozitív adóslista. Az Országgyűlés egy nap alatt tárgyalta meg és fogadta el hétfő este a fideszes Rogán Antal erre vonatkozó - pénteken benyújtott - javaslatát 286 igen szavazattal, 29 nem ellenében. A Ház kérte a törvény sürgős kihirdetését is.
A jogszabály megőrzi az eddig hatályos szabályozásból a vállalkozások esetében a teljes körű nyilvántartásra, a magánszemélyek esetében pedig a negatív adóslistára vonatkozó rendelkezéseket, ugyanakkor a lakosság esetében is megteremti a teljes körű lakossági hitelnyilvántartást (tlh), így a Központi Hitelinformációs Rendszer az összes lakossági hitelszerződés pozitív adatait is tartalmazza majd. A tlh bevezetése a törvényjavaslat indoklása szerint a hitelbírálat megalapozását és az ügyfél fizetőképességének jobb megismerését szolgálja; a bankok így pontosabban és gyorsabban fel tudják mérni a kihelyezendő hitelek megtérülését, ami jelentősen mérsékelheti a lakosság túlzott eladósodásának kockázatát, elősegíti a pénzpiac biztonságosabb működését.
A teljes listás rendszer a hitelt kérelmező ügyfél minden érvényben lévő hitelszerződését, valamint a hozzájuk kapcsolódó "negatív eseményeket" is tartalmazza, így megállapíthatóvá válik, hogy az ügyfélnek milyen egyéb adósságszolgálati kötelezettségei vannak a kért hitel törlesztési időszakában, és továbbra is kiderülnek az eddigi törlesztési problémák, értékelhető a korábbi fizetési képesség és hajlandóság.
A KHR-be a magánszemélyek azonosító adatain kívül bekerül az összes pénzügyi szolgáltatással, befektetési hitel nyújtásával, értékpapír-kölcsönzéssel kapcsolatos szerződésre, továbbá kereskedelmi kölcsönszerződésre, valamint hallgatói hitelre vonatkozó adat, így a szerződés típusa és azonosítója, a kontraktus megkötésének, lejártának, megszűnésének időpontja, az ügyfél "minősége" (adós, adóstárs, kezes), a szerződés és a törlesztőrészlet összege, devizaneme, valamint a törlesztés módja.
Továbbra is nyilvántartják a fennálló lejárt és meg nem fizetett tartozás összegét, a lejárt és meg nem fizetett tartozás megszűnésének módját és időpontját, a követelés másik pénzintézetnek történő átruházására, valamint perre utaló megjegyzéseket. A nyilvántartottak bármikor, korlátozások nélkül, költségmentesen megismerhetik a KHR által kezelt, róluk nyilvántartott adatokat.
A referenciaadat-szolgáltatóknak a törvény hatályba lépésétől - ami a kihirdetést követő 15. nap - számított 30 napon belül írásban tájékoztatniuk kell a magánszemély ügyfeleiket az általuk vezetett szerződések tartalmáról, az adatátadási kötelezettségről, a KHR-re irányadó szabályokról, a nyilvántartás céljáról, az ügyfelet megillető jogokról, valamint arról is, hogy a KHR által kezelt adatokat csak a törvényben meghatározott célra lehet felhasználni. Az ügyfelek a tájékoztató kézhezvételétől számított 15 napon belül kérhetik adataik pontosítását. A fennálló szerződések ügyfelekre vonatkozó referenciaadatait a törvény hatályba lépésétől számított 60 napon belül, az elmúlt 5 évben lezárt szerződések adatait pedig legkésőbb a törvény hatályba lépésétől számított 180 napon belül kell átadni.
A fideszes Koszorús László jegyezte, elfogadott módosító indítvány - indoklása szerint - egyértelművé tette, hogy egy olyan központi teljes hitelinformációs rendszer felállítása a jogalkotó célja, amelyhez az összes referenciaadat-szolgáltatónak köteles csatlakoznia.
Az Országgyűlés hétfőn este úgy döntött, egyes esetekben lehetővé teszi a devizahitelek egyösszegű, rögzített árfolyamon - svájci frank esetében 180 forinton - történő végtörlesztését. Rogán Antal javaslatát 277 igen szavazattal, 9 nem ellenében, 30 tartózkodással fogadta el a parlament. Igennel voksoltak a kormánypárti és a jobbikos képviselők, nemmel a szocialisták, az LMP tartózkodott.
A törvény átmeneti időre lehetővé teszi, hogy az adósok ingatlanfedezetes devizaalapú hitelüket rögzített árfolyamon végtörleszthessék, illetve meghatározott körben adó- és illetékmentességet ír elő a devizahitellel rendelkező adósok megsegítésére kidolgozott programban részt vevők és a szociálisan rászorulók megsegítése érdekében.
A végtörlesztést svájci frank esetében 180 forintos, euró esetében 250 forintos, japán jen esetében 2 forintos árfolyamon teljesíthetik az adósok. Ezen árfolyamok alkalmazása akkor kötelező a pénzintézeteknek, ha az árfolyam a kölcsön folyósításakor nem volt magasabb, valamint a hitelfolyósító június 30-ig nem mondta fel a kölcsönszerződést. Emellett az adósoknak vállalniuk kell az áthidaló- vagy gyűjtőszámlahitelből eredő tartozás végtörlesztését is, amennyiben devizakölcsönükhöz kapcsolódik ilyen.
Ha a hiteladós teljesíti a feltételeket, a finanszírozó nem utasíthatja el a végtörlesztési igényt, és 60 napon belül elő kell készítenie a szerződés lezárását. Az ingatlanfedezetes devizahitel és a gyűjtőszámlahitel végtörlesztéséért nem számítható fel költségtérítés és egyéb díj vagy jutalék. A devizahiteleseknek a végtörlesztésre vonatkozó írásbeli igényüket december 30-ig kell bejelenteniük a banknak.
A gazdasági bizottság módosító indítványának elfogadásával a Ház azt is rögzítette, hogy az adósoknak az igénybejelentéstől számított 60 napon belül kell teljesíteniük a végtörlesztést (A fideszes Koszorús László módosító javaslatában 90 napot adott volna erre, előterjesztését azonban a szavazás előtt visszavonta.)
A devizahitellel rendelkező adósok megsegítésére kidolgozott programokban részt vevőket a jogszabály mentesíti a személyi jövedelemadó, az ajándékozási, illetve visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség alól a pénzintézetek által elengedett követelés, az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem, a kedvezményes bérleti díj formájában juttatott bevétel, illetve az ingatlan kedvezménnyel történő visszavásárlása után.
A törvény korlátozza a fogyasztóval kötött devizaalapú hitel- és kölcsönszerződések esetében devizában felszámítható költségeket, díjakat. Így kizárólag azokat a költségeket és díjakat lehet felszámítani devizában, amelyek az adott szerződés teljesítésének és fenntartásának érdekében a devizaforrás megszerzésével közvetlenül kapcsolatban állnak, ideértve a kamatjellegű kezelési költséget.
Nem számolható fel devizában a szerződéskötéssel, a levelezéssel, a kimutatások és igazolások előállításával, az ügyfelek látogatásával, a hitelmonitoringgal, a felmondással, a fedezet értékbecslésével és cseréjével, a szerződésmódosítással, a hitelfedezeti biztosítási szolgáltatással, továbbá a hitelszerződés ügyintézésével és a kapcsolódó hitelszámla lezárásával kapcsolatos díj és költség.
Díjmentessé válik az állam lakásvásárlásával, valamint a devizában felvett lakáshitelből származó követelés rögzített árfolyamon történő végtörlesztésével összefüggésben kezdeményezett jelzálogjog, végrehajtási jog, továbbá az elidegenítési és terhelési tilalom törlésére irányuló eljárás, akárcsak a vételi jog bejegyzésére irányuló eljárás és a nemzeti eszközkezelő javára történő vagyonkezelői jog bejegyzése. A törvény a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba és 2012. április 1-jén hatályát veszti.
MTI
