December közepén mutatta be 2013-as finanszírozási tervét az Államadósság Kezelő Központ, melyben 1502 milliárd forintnyi, az akkori euró-forint árfolyammal számolva 5,26 milliárdnyi kötvénykibocsátás, illetve egyéb hitel felvétele szerepel. Ezen belül is 1275 milliárd forintnyi, vagyis hozzávetőlegesen 4,47 milliárd eurónyi az az összeg, amit nemzetközi kötvénykibocsátás során szeretnénk bevonni.
Ilyen mértékű devizában denominált adósságpapír kibocsátására azért van szükségünk, mert idén összesen 5,1 milliárd euró kötelezettségünk van. Illetve már csak 4,5 milliárd, hiszen január második felében a kormány több mint két héttel korábban visszafizetett egy eredetileg februárban esedékes 600 milliós törlesztőrészletet.
Bár az ÁKK a finanszírozási terv ismertetésekor hangoztatta, forintadósságot forintkibocsátásból, devizaadósságot devizakibocsátásból szeretne finanszírozni, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter nem sokkal a finanszírozási terv bemutatása előtt még azt mondta, "nem biztos, hogy Magyarországnak jövőre (mfor.hu szerk: 2013) a nemzetközi pénzpiacokon deviza államkötvényt kell kibocsátania." A miniszter azzal érvelt, hogy nem akarják Magyarországot újra devizában eladósítani.
Másfél hónappal később azonban most nagyon úgy tűnik, hogy a kormány nem tud nemet mondani a kedvező nemzetközi befektetői hangulat kínálta olcsó finanszírozási lehetőségnek és 2011 tavasza után újra megjelenünk a nemzetközi kötvénypiacon. Az ÁKK január közepén ugyanis felkérte a BNP Paribas, Citigroup, Deutsche Bank és Goldman Sachs pénzintézeteket kötvénypiaci befektetői találkozók megszervezésére Európában és az Egyesült Államokban. Hogy ezek a találkozók sikeresek voltak, mi sem bizonyíthatja jobban, mint Orbán Viktornak a Bruegel Intézetben tartott múlt szerdai előadása, mely során a miniszterelnök közölte, hazánk hamarosan devizakötvénnyel lép a piacra.
A minél korábbi kibocsátást az is sürgeti, hogy Magyarországnak februárban még 1000 milliárd forintnyi adósságot kell visszafizetnie: 715,6 milliárdnyi forint alapú állampapírt, és egymilliárd eurónyi devizakötvényt, mely február 6-án jár le.
Mit lehet tudni az új kötvényről?
Piaci vélekedések szerint dollárkötvényt fogunk kibocsátani, és kedvező fogadtatás esetén az értékesítési volumene akár 2-3 milliárdot is kitehet. A várható hozamokkal kapcsolatban egyelőre nem jelentek meg találgatások, de a 2011-es és 2010-es kibocsátásokat többé-kevésbé alapul vehetjük. Két évvel ezelőtt 10 éves kötvényeket adtunk el 3 milliárd dollár értékben 6,375 százalékon, illetve két lépcsőben 30 éves 7,625 százalékos kuponokkal forgó papírokat 750 és 500 millió dollár névértéken. Előbbi 310 bázisponttal volt a hasonló futamidejű amerikai állampapír felett. (A 10 éves kötvények jelentős része, 61,6 százaléka egyébként hazánk legnagyobb hitelezője, a Franklin Templeton alapok birtokában van. Ez a papír a legnagyobb értékkel bíró magyar eszköze az alapkezelőnek.)
2010-ben 2 milliárd dollár értékben adtunk el szintén 10 éves állampapírokat 6,25 százalékos kuponokkal, ami 2,65 százalékponttal haladta meg a hasonló lejáratú amerikai kötvények hozamát.
Bár jelenleg hazánk a nagy hitelminősítők besorolása alapján sehol sem szerepel a befektetésre ajánlott kategóriákba, miközben az előző kibocsátások idején ott volt, Magyarországnak mind a külső (folyó fizetési mérleg), mind a belső (költségvetési) egyensúlya sokkal kedvezőbb, mint a korábbi években volt. Mivel múlt hét pénteken az amerikai 10 éves kötvények 2,1 százalékon forogtak, így az új magyar kötvény árazása valahol 5 százalék környékén lehet majd. (Nagyjából ezt az árat mutatja a 2011-es 10 éves kötvénynek a másodpiaci jegyzése is.)
szp
mfor.hu
