Brüsszeli találkozójukon a miniszterek áldásukat adták az Európai Parlament és a tagállamok kormányait képviselő tanács között előzetesen született, kompromisszumos megállapodásra. Ennek értelmében a jövő év elejétől három ügynökség fogja figyelemmel kísérni a banki, a biztosítási és az értékpapír-piaci tevékenységet, és emellett a pénzügyi rendszer egészében rejlő kockázatok figyelésével megbízott testület is tevékenykedik majd.
Michel Barnier, az Európai Bizottság illetékes tagja azzal a megjegyzéssel üdvözölte a megállapodást, hogy az új szabályozás a pénzügyi válság fő tanulságainak levonásával jött létre. Bejelentette, hogy miután a keretek megszülettek, a bizottság a pénzügyi piacokra vonatkozóan számos konkrét területen még részletes szabályozási javaslatot tesz.
A várakozásoknak megfelelően a miniszterek nem jutottak egyhangú álláspontra a bankadó uniós bevezetésének részleteiről, illetve a pénzügyi tranzakciókra kirótt illeték bevezetésének kérdéséről. Didier Reynders, az EU soros elnöki tisztét betöltő Belgium pénzügyminisztere és az Európai Bizottság tagjai is jelezték azonban, hogy mindkét területen, de különösen a bankadó ügyében közeledtek a tagországok álláspontjai. A végrehajtó testület várhatóan még az ősz folyamán e témában is tesz majd javaslatokat.
A miniszteri ülés előtt Olli Rehn pénzügyi biztos különtalálkozót folytatott Ivan Miklos szlovák pénzügyminiszterrel. Mint sajtótájékoztatóján elmondta, ezen szó esett a Görögországnak nyújtott euróövezeti hitelről is, amelynek folyósításához eredetileg Pozsony is csatlakozott, az új kormány azonban úgy döntött, hogy Szlovákia mégsem vesz részt ebben. Rehn elmondta, hogy finanszírozási szempontból a szlovák döntés nem jelent problémát, mert a többi tizennégy ország állni tudja a kieső forrásokat. Újfent felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a pénzügyi stabilitás megőrzéséhez nagyon fontos az euróövezeten belüli szolidaritás.
Rehn arról is beszélt, hogy a brüsszeli uniós találkozón szóba került kilenc, főként kelet- és közép-európai tagország azon kérése, hogy az EU az államháztartási egyenleg számításakor vegye figyelembe a korábban nyugdíjreformot végrehajtó tagállamok e reformmal kapcsolatos költségeit. Mint mondta, a bizottság fontosnak tartja a felvetést, és támogatja, hogy vitassák meg a kérdést a szorosabb gazdaságpolitikai együttműködésről tárgyaló miniszteri munkacsoportban. Figyelmeztetett ugyanakkor arra, hogy el kell kerülni az olyan változtatásokat, amelyek negatív hatással lehetnek az unió növekedési és stabilitási paktumára.
MTI
