A tervezett kibocsátásból 185 milliárd euró államkötvény, 117 milliárd pedig rövid lejáratú állampapír lesz.
Ezen kívül negyedévenként 2-3 milliárd euró értékben inflációkövető kamatozású értékpapírokat is kibocsátani terveznek.
A korábban vártnál 0,5 százalékponttal kevesebb, 4 százalék lehet a 2010. évi GDP-arányos államháztartási hiány Németországban. Az év elején még 4,5 százalék feletti költségvetési hiánnyal számolt a német pénzügyminisztérium. "A hiánycélon azért csökkenthettünk, mert a gazdaság eredményei a vártnál kedvezőbben alakultak" - nyilatkozta októberben Jörg Asmussen német pénzügyminiszter-helyettes.
Jean-Claude Juncker az Eurogroup elnöke és Giulio Tremonti olasz pénzügyminiszter szerint saját kötvényeket kellene kibocsátania az EU-nak a pénzügyi nehézségekkel küszködő euróövezeti országok megsegítésére és az euróval szembeni befektetői bizalom helyreállítására. A két európai politikus annak a véleményének adott hangot, hogy az ún. "páneurópai" kötvények ("E-bond") stabilizálhatnák az európai államkötvény piacot az EFSF európai pénzügyi stabilitási eszköz rendelkezésére álló 750 milliárd euró felhasználását követően. Véleményük szerint egy európai államadósság kezelő ügynökség (European Debt Agency) akár az EU gazdasági teljesítményének 40 százalékáig is bocsáthatna ki kötvényeket.
A javaslat azonban a legnagyobb európai gazdaság, Németország heves ellenállásába ütközik, mivel az E-bond bevezetése megnövelné a német vállalatok hitelfelvételi költségeit. Wolfgang Scha:uble német pénzügyminiszter szerint az E-bond bevezetéséhez az uniós alapszerződést is módosítani kellene. "Mindaddig, amíg független nemzeti pénzügypolitikát folytatunk, nem adhatjuk fel az európai országokban a költségvetési fegyelmet garantáló ösztönző és szankcionáló eszközöket" - mondta Wolfgang Scha:uble a Financial Times-nak adott korábbi videóinterjúban. "Különben az euró megbukik" - tette hozzá.
MTI
