Banai Péter Benő a HBLF (Hungarian Business Leaders Forum) által megrendezett XVII. Pénzügyi Csúcstalálkozón rámutatott: minden makrogazdasági mutató kedvező, meghaladja az uniós átlagot, így a külföldi pénzpiaci és reálgazdasági befektetők, hitelminősítők ma már nem elutasítják, hanem elfogadják, és számos esetben támogatják a magyar gazdaságpolitikát. Ezt mutatja az is, hogy az Euromoney Varga Mihályt a régió pénzügyminiszterének választotta, a három nagy hitelminősítő közül kettő - a 2011-2012-es leminősítésük után - pozitív kilátással tatja nyilván a magyar államadósságot - mondta. Kiemelte, hogy a jövőt illetően is nagyjából azonosak a kormány és a független nemzetközi szervezetek, vagy az Európai Bizottság prognózisai: a növekedés idén 3 százalék körül alakulhat. Mindezek alapján a magyar gazdaságpolitikai környezet stabil - hangsúlyozta.
Banai Péter Benő azt is kiemelte: a uniós módszertan szerint az államháztartás hiánya biztosan kedvezőbb lesz idén, mint az elfogadott 2,4 százalékos GDP-arányos szint, a foglalkoztatási adatok is kedvezőek. Az államadósság az idén is csökkenhet, de ez jelentős feladat, mert még nem érkezett meg nagyjából a GDP 2 százalékát kitevő uniós forrás a vitatott operatív programok miatt.
Az államtitkár a növekedést segítő további intézkedések közé sorolta rövid távon az eddigi munkaerőpiaci folyamatok megőrzését, a szakképzési és a felsőoktatási rendszer átalakításával, vagy a hitelezési aktivitás erősítését, amit a bankadó csökkentése lehetővé tesz. Ide sorolta uniós források felhasználásának felgyorsítását, és a lakásépítési-felújítási piac élénkítését is.
Stumpf István alkotmánybíró előadásában elmondta: az állami beavatkozás határait vizsgálva Magyarországon 2010 után a parlamenti szupremácia elve aratott győzelmet a bírói aktivizmussal szemben. Ennek az lett a következménye, hogy a "sólyomi szocializáción és dominancián" alapuló alkotmánybíróság konfliktusba keveredett a végrehajtó és törvényhozó hatalommal - mondta. Első kérdés a végkielégítések megadóztatása volt, amelyet az Alkotmánybíróság (Ab), mint visszamenőleges hatályú jogalkotást, megsemmisített. Ez volt az egyik fő oka annak, hogy korlátozták az Ab jogkörét, azaz az Ab nem vizsgálhatja az alkotmánymódosításokat tartalmi, csak formai szempontból.
Stumpf István kitért arra, hogy erőteljes centralizáció, vélekedése szerint "rejtett prezidencializálódás" zajlik a végrehajtó hatalomban. A miniszterelnök minden tekintetben "uralja a kormányt", ami részben azzal magyarázható az alkotmánybíró szerint, hogy a válságkezelésben azok a kormányok lehetnek sikeresek, amelyek képesek gyorsan és hatékonyan cselekedni. Hihetetlenül erős centralizációt jelent a Miniszterelnökség csúcsminisztériumának kialakítása, amelyhez a kormányzati stratégiai döntéshozatalának előkészítése mellett számos részpolitikai funkció is került - mondta.
Stumpf István szerint a gazdasági, pénzügyi válság idején az alkotmányos rendszereknek kihívást jelent az alapvető jogok (gazdasági, szociális jogok, tisztességes eljárás, jogbiztonság) biztosítása. A válságban az állami beavatkozás során a közérdekre hivatkoznak tulajdonkorlátozás esetén, az Ab pedig nincsen abban a helyzetben, hogy vizsgálhatná a közérdek fennállását- fejtette ki.
MTI
