Gábriel Péter, az MNB igazgatója hangsúlyozta, az EU-források átmeneti csökkenése, illetve a Növekedési Hitel Program kivezetése miatt csökkenhet jövőre a GDP növekedési üteme. Ugyanakkor a növekedésben egyre nagyobb szerepet fog magára vállalni a lakossági fogyasztás, az emelkedő reálbéreken és a csökkenő munkanélküliségen keresztül. Ennek hatására a kibocsátási rés fokozatosan záródik, az infláció pedig a jegybanki cél irányába mozdul majd el.
Az inflációs pálya azonban lejjebb tolódott a csökkenő olajárak (10-15 százalékos esés volt a legutóbbi Inflációs jelentés óta), és azoknak az üzemanyagárakba történő begyűrűződése révén. Az MNB várakozása szerint az infláció 2017 második felében érheti el a 3 százalékos célt. Addig azonban az éves inflációs ráta átmenetileg újra mínuszos lehet.
A magyar gazdaság növekedését segítheti, hogy a jegybank várakozásai szerint a vállalati hiteldinamika a legutóbbi átmeneti megtorpanás után érdemben nőhet a következő években. Szintén segítséget jelent, hogy az adatok alapján egyre több reményvesztett potenciális munkavállaló „aktivizálódik”, ami tartalékot jelent a munkaerőpiac számára. A lakossági kereslet oldalról pedig az óvatossági megfontolások további oldódása jelenthet pluszt.
Ugyanakkor, bár nagyon friss még, így nehezen becsülhető a hatása, de a VW botrány negatívan érintheti a magyar gazdaságot. Ugyan a magyar exportnak csak a fél százalékát teszi ki a motorgyártás, ennek pedig körülbelül felét a dizelmotorok készítése, de ha a német autóipart visszaveti a botrány, akkor az minket is súlyosabban érinthet.
mfor.hu
