Az NHP eddigi három szakaszában együttvéve 36 103 vállalkozás jutott finanszírozáshoz 2 459 milliárd forint összegben; ezzel a program jelentősen hozzájárult az elmúlt években a gazdasági növekedéshez és a foglalkoztatás bővüléséhez. Az MNB előrejelzése szerint a kkv-hitelállomány növekedése az elkövetkező két évben, az NHP lezárását követően is a fenntartható gazdasági növekedést támogató 5-10 százalékos sávban alakulhat.
Az MNB 2013 júniusában indította el átmeneti, célzott monetáris politikai eszközként a Növekedési Hitelprogramot a kis- és középvállalkozások hitelezésében megfigyelt zavarok enyhítése, a pénzügyi stabilitás megerősítése és a gazdasági növekedés elősegítése céljából. Az NHP rövid és intenzív első, majd a kisebb vállalkozások hitelezését még inkább támogató és az új beruházási hiteleket előtérbe helyező, 2015 végéig tartó második szakasza jelentősen élénkítette a bankok közti versenyt, és számottevő hatást gyakorolt a vállalati hitelpiacra.
Miután a program elindításakor kitűzött célok teljesültek, a Monetáris Tanács 2015 őszén a fokozatos kivezetés mellett döntött. Ennek jegyében indult el 2016 elején – a Növekedéstámogató Program részeként – a korábbiaknál szűkebb körű forintfinanszírozást lehetővé tevő, illetve a korábbiakból kimaradó devizafinanszírozást pótló harmadik, kivezető szakasza. A három szakaszban 2013 júniusa óta együttvéve összesen 36 103 vállalkozás jutott finanszírozáshoz mintegy 2 459 milliárd forint összegben. A program nemcsak a növekedés irányába fordította az éveken át csökkenő kkv-hitelezést, de emellett érdemben, 2 százalék körüli mértékben járult hozzá 2013 és 2016 között a gazdasági növekedéshez.
A Monetáris Tanács döntése alapján az MNB a szerződéskötési határidőt 2017. március 31-re módosítja, változatlanul hagyva a 2018. június 29-ig terjedő lehívási időszakot. Erre azért van szükség, mert egyes hitelcélok esetében adminisztratív tényezők nehezítik a szerződéskötés év végéig történő lebonyolítását. A szerződéskötés határidejének módosítását az is indokolja, hogy a Monetáris Tanács döntése alapján mostantól a hitelintézetek a devizapillérben még rendelkezésükre álló hitelkeretet választásuk szerint forintban történő hitelezésre is felhasználhatják a forintpillér feltételei szerint.
Az MNB előrejelzése szerint a kkv-hitelállomány növekedése az elkövetkező két évben, a Növekedési Hitelprogram lezárását követően is a fenntartható gazdasági növekedést támogató 5-10 százalékos sávban alakulhat, amit a bankok közötti intenzívebb verseny és az élénkebb gazdasági növekedés is alátámaszt. Az elkövetkező években a hitelgarancia szerepe felértékelődhet, ami a garanciaszervezetek nagyobb aktivitásán keresztül tovább támogathatja a kkv-hitelezés élénkülését. Emellett jelentős összegben állnak vissza nem térítendő és visszatérítendő EU-s források egyaránt a hazai kkv-szektor rendelkezésére, miközben az elmúlt években végrehajtott kamatcsökkentéseknek köszönhetően a hitelintézetek piaci alapú hiteltermékei is egyre kedvezőbb feltételek mellett érhetők el. Az NHP lezárását követően a piaci alapú hitelezésnek kell teret nyernie, amelyet még két évig támogat az MNB – szintén a Növekedéstámogató Program részét képező – Piaci Hitelprogramja is.
MTI
