A tanács MTI-hez pénteken eljuttatott véleménye szerint a gazdasági növekedés 2015-ben 3 százalék körüli lehet, ami segíti a központi költségvetés bevételeinek teljesülését és az idei 2,4 százalékos hiánycél tartását. A 2016. évi költségvetés 2,5 százalékos gazdasági növekedésre épül, amely a KT szerint a jelenlegi ismeretek alapján konzervatív értékeléssel megalapozott.
Azt is megállapítják ugyanakkor, hogy a stabilitási törvény 2016. évi költségvetési törvényben már érvényesítendő adósságképletének alkalmazásával számottevő költségvetési megszorítás válna szükségessé. Ennek elkerülése érdekében indokolt az adósságképlet olyan módosítása, amely az államháztartási stabilitás szempontjait a növekedés fenntarthatóságával összhangban szabályozza - írták.
A tanács véleménye szerint a költségvetési javaslat alapjaként figyelembe vett gazdasági és államháztartási folyamatokat akkor lehet maradéktalanul fenntartani, ha a befektetői bizalom, a nemzetközi konjunktúra javul, a gazdasági növekedés erős marad, egyúttal a 2015-re felfutott beruházási ráta 2016-ban nem mérséklődik jelentősen az uniós források átmeneti csökkenése ellenére, többek között a jegybanki hitelprogrammal támogatott kkv szektor bővülése révén.
A tanács szerint ugyanakkor számolni kell az ismert geopolitikai és más külső tényezők esetleges kedvezőtlen hatásával is.
A Költségvetési Tanács megállapította, hogy a 2016. évi - európai uniós módszertan szerint számított - 2 százalékos GDP-arányos hiánycél összhangban van a költségvetési törvényjavaslat tervezetével egyidejűleg megjelent, a Magyarország 2015-2018. évi konvergenciapogramjában foglaltakkal, valamint a tervezetben bemutatott gazdasági folyamatokkal.
A testület szerint a kitűzött hiánycél 2016-ra 1 százalékponttal alacsonyabb az államháztartási törvény (áht.) vonatkozó pontjában meghatározott 3 százaléknál. Ez azt jelenti, hogy a hiányra vonatkozó követelmény akkor is teljesül, ha a GDP vagy a hiány a tervezettnél kedvezőtlenebbül alakul - olvasható a KT véleményében.
A KT kedvezőnek értékeli azt is, hogy a folyamatok továbbvitelével - a konvergenciaprogram szerint - 2018-ra elérhető a hiány mértékének a GDP 1,6 százalékára történő leszorítása.
A KT megállapítja, hogy a stabilitási törvény szerinti - változatlan árfolyamon számított - 2015. évi adósság-mutatónak (GDP 74,3 százaléka) és a 2016. évi adósság-mutatónak (a GDP 73,3 százaléka) a törvényjavaslat tervezetében bemutatott alakulása összhangban van a 2015. évi várható és a 2016. évi tervezett gazdasági és költségvetési folyamatokkal, és teljesítik az államháztartási törvény vonatkozó pontja szerinti követelményt.
Pozitívnak tartja a KT, hogy a konvergenciaprogram szerint 2016-ban feltételezett árfolyamon számított adósságmutató is 1 százalékponttal csökkenhet, azonosan a változatlan árfolyamon számítottal, továbbá, hogy az államadósság mértéke 2018-ra a GDP 70 százaléka alá süllyedhet.
A KT dokumentumában kitérnek arra: a stabilitási törvény alapján az adósságképlet 2015. január 1-jén lépett hatályba. Azt először a 2016. évi költségvetési törvényjavaslat megalkotásánál kell figyelembe venni. Az adósságképlet az alaptörvény és az EU vonatkozó úgynevezett "1/20"-os előírásának kiindulásától eltérően nem az államadósság arányának csökkentését írja elő, hanem az államadósság növekedésének nominális mértékét szabályozza.
Az adósságképlet szerint - 2016-ban a tervezett infláció (1,6 százalék) és a gazdasági növekedési ütem (2,5 százalék) felének a különbségével számolva - az államadósság mindössze 0,35 százalékkal emelkedhetne. Ezzel szemben a tervezett nominális növekedés mértéke 3,3 százalék. A különbség összegszerűen több mint 700 milliárd forint, vagyis ennyivel kellene visszafogni a kiadásokat, illetőleg növelni a bevételeket. Ez pedig az államháztartásra s ezen keresztül a gazdasági növekedésre nehezen kiszámítható következményekkel járna. Mindezek alapján javasolta a KT korábban is az adósságképlet alapos felülvizsgálatát, most szükségesnek tartja annak törlését, vagy módosítását.
A KT véleményének lábjegyzetében a következő olvasható: a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a költségvetési törvényjavaslat tervezetét a KT-nak megküldő levelében kinyilvánította, hogy szükséges az adósság-képlet módosítása, és egyben jelezte, hogy a kormány azt kezdeményezni fogja. Miután ennek a kezdeményezésnek a konkrét tartalmát és benyújtásának időpontját a KT nem ismeri, ezért csupán a jelenleg érvényes előírásokkal vethette össze - olvasható a KT véleményében.
