A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) hétfőn azt közölte: az európai uniós módszertan szerint számolt államháztartási egyenleg tavaly az egyszeri tételekkel együtt előreláthatólag mintegy 976 milliárd forintos többletet mutat, amely a GDP 3,5 százaléka. Az NGM közleménye szerint - a részletes adatok alapján - az államháztartás 2011. évi pénzforgalmi hiánya - a helyi önkormányzatok nélkül - 1734,4 milliárd forint volt. A tavalyi hiány 157,3 milliárd forinttal haladja meg a törvény által módosított 1577,1 milliárd forint összegű előirányzatot, ennek kialakulásában egyszeri tételek játszanak szerepet, amelyek összesen 1114,6 milliárd forint kiadással jártak.
Tóth Gergely, a Buda-Cash Brókerház Zrt. makroelemzője a fő számok alapján az MTI-nek elmondta: jelentős egyszeri tételek miatt "csúszott el" az év vége felé a hiányszám, de ki kell emelni, hogy a 3 százalék alatti hiánycél is az egyenleget több 1000 milliárd forinttal javító egyszeri tételek - például válságadók, magánnyugdíjpénztári transzferek - hatására valósult meg. Hozzátette: a fő számok alapján "jól néz ki" az államháztartás helyzete, azonban a számok mögé nézve megkérdőjeleződik a fenntarthatóság, ez a 2012-es államháztartási folyamatokra is igaz. Tóth Gergely elmondta: a személyi jövedelemadó kulcsának csökkentése mintegy 400 milliárd forintos kiesést jelentett a bevételi oldalon az előző évihez képest.
A szakértő az idei kilátásokról elmondta: az általános forgalmi adó (áfa) kulcsának 2 százalékpontos emelése 150 milliárd forintos plusz bevételt eredményezhet, míg a jövedéki adóból tervezett bevételek álláspontja szerint nem érik el a tervezett szintet. Ennek Tóth Gergely szerint az az oka, hogy a jövedéki adó bevételek több mint fele az üzemanyagok jövedéki adója, a növekvő benzinárak pedig negatív hatással lehetnek a fogyasztásra. A belső fogyasztás nem annyira élénkül, emellett az áfa-emelés, valamint az 5 százalék körüli infláció még inkább visszavetheti a fogyasztást - mondta. Bár a kormány elkötelezett az idénre tervezett 2,5 százalékos hiány tartásában, kétséges ennek megvalósulása - vélekedett Tóth Gergely.
Az OTP Bank elemzője, Kondora Szilárd szerint az NGM által számolt 1734 milliárd forint pénzforgalmi hiányt plusz 289 milliárd forinttal indokolt korrigálni egyrészt módszertani okokból, másrészt a költségvetésben szereplő egyszeri tételek miatt, a harmadik korrekció a költségvetésben elszámolt nyugdíjvagyon. A központi alrendszer így eredményül kapott alacsonyabb pénzforgalmi hiánya 1445 milliárd forint, ami a GDP 5,2 százaléka. Az OTP elemzője úgy vélte: az ESA-95 szerint a magán-nyugdíjpénztári bevétellel mintegy 3,2 százalékos GDP arányos többlet alakulhatott ki 2011-ben az államháztartásban (helyi önkormányzatokkal együtt), anélkül 6,9 százalék lehetett a tavalyi hiány.
Az elemző kifejtette: a módszertani okok miatti korrekció 696 milliárd forinttal kedvezőbb egyenleghez vezet, ide sorolható a Mol részvénycsomagra fordított mintegy 500 milliárd forint, továbbá a megyei önkormányzatok adósságának átvállalása 196 milliárd forint értékben. Az egyszeri tételek miatti korrekcióval 43 milliárd forinttal javul az egyenleg: a 220 milliárd forint áfa visszautalás, a MÁV-tól átvállalt 50 milliárd forint adósság és az MFB 120 milliárd forintos tőkeemelése utáni korrekcióval kedvezőbb lesz az egyenleg, míg a különadók 347 milliárd forintos korrekciója rontja azt. A nyugdíjpénztári bevétellel történő korrekció az OTP elemzője szerint mintegy 450 milliárd forinttal kedvezőtlenebb egyenleghez járult hozzá.
Kuti Ákos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője szerint a február-márciusban publikálandó eredményszemléletű hiányról szóló adatok lesznek fontosabbak, a piac is erre fókuszál majd. Hozzáfűzte: a befektetőket nem "bolygatja meg" a pénzforgalmi hiány adata, inkább Orbán Viktor miniszterelnök és José Manuel Barroso EU-bizottsági elnök keddi találkozójára, és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval (EU) tervezett hiteltárgyalásokra figyelnek.
MTI
