A kormány október végén nyújtotta be az Országgyűlésnek a korrupció elleni hatékonyabb fellépést szolgáló törvényjavaslatokat, amelyek általános vitája már lezajlott a plénumon, így a törvényjavaslathoz már csak a bizottsági kapcsolódó módosító indítványokat lehet benyújtani. A közélet átláthatóbbá tételét és a közintézmények iránti bizalom erősítését célzó javaslatok között szerepel a Közbeszerzések Tanácsának alapjain létrejövő Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatal létrehozása.
Az antikorrupciós csomag része, hogy a közbeszerzési eljárásban, ha az ajánlatkérő ezt szükségesnek tartja, úgynevezett átláthatósági megállapodást kell kötni, amelynek végrehajtását egy biztos felügyeli, aki az egész eljárás nyilvánosságát, jogszerűségét figyelemmel kíséri.
A Közérdekvédelmi és Közbeszerzési Hivatal vizsgálódhat bárki bejelentése, más állami szerv jelzése vagy akár sajtóhírek alapján is. Az intézmény jövőre a központi költségvetés terhére 50 millió forintot költhet, 250 milliót pedig saját bevételéből működésre.
A közbeszerzési albizottság ülésén Tunyogi László, a Közbeszerzők Szövetségének képviseletében elmondta, hogy álláspontja szerint az új törvényjavaslatokkal lassúbbak és drágábbak lesznek a közbeszerzések. Hozzáfűzte, hogy egy, a közbeszerzéseket szabályozó kerettörvényre lenne szükség, amely mellé egy erős döntőbizottságot helyeznének, amely az európai uniós irányelvek érvényesülését ellenőrizné.
A Közbeszerzési Döntőbizottság képviselője elmondta, hogy elkészítettek egy módosító javaslatot, amely azt célozza, hogy a döntőbizottság függetlensége hangsúlyosabb legyen, mivel az a törvényjavaslat szerint a Közérdekvédelmi és Közbeszerzési Hivatal egyik szervezeti egysége, és nem önálló szervezet lenne.
Szatmáry Kristóf (Fidesz) felhívta a figyelmet az európai uniós források felhasználására, ezért úgy vélte, hogy legalább fél-egy év kell a törvény hatályba lépésére, hogy a rendelkezések ne akadályozzák az EU-források lehívását. A kormány jelenlévő képviselője elmondta, hogy az igazságügyi és rendészeti tárca támogatja azokat a módosító javaslatokat, amelyek április elsejére tolják ki a hivatalos közbeszerzési tanácsadók és az átláthatósági biztos kirendelésével kapcsolatos szabályok alkalmazását.
Göndör István (MSZP) elmondta, hogy úgy kell kialakítani a Közérdekvédelmi és Közbeszerzési Hivatal intézményrendszerét, hogy megőrizzék a Közbeszerzések Tanácsa és a Közbeszerzési Döntőbizottság eddigi függetlenségét.
A kormány azt a kapcsolódó módosító javaslatot támogatja, hogy a hivatal elnöke nem újraválasztható, a javaslattal a jelenlévők is egyetértettek, mint ahogyan abban is, hogy közigazgatási gyakorlattal kell rendelkeznie.
Felmerült a bizottság ülésén az a kérdés is, hogy az éppen megkezdés előtt álló közbeszerzések megvalósítását mennyire fogja hátráltatni az új szabályozás. Mindenkinek közös érdeke, hogy a közbeszerzések folyamata ne lassuljon le, hiszen ez az európai uniós források szempontjából is kulcskérdés - mondta el Göndör István. A kormánypárti képviselő azt javasolta, hogy a közbeszerzésekhez tanácsadót és átláthatósági biztost csak bizonyos összeghatár felett kelljen kijelölni. Fontos lenne, hogy a lehető legkevesebb többletköltséget okozzák az ajánlatkérőnek és az ajánlattevőnek - mondta Göndör István.
A kormány képviselője emlékeztetett, hogy a jelenlegi tervezet szerint az eljárás egészét végigkísérő független, hivatalos közbeszerzési tanácsadót a közösségi eljárásrendben és az uniós forrásokból megvalósuló közbeszerzésekben kell majd kötelezően bevonni. A műszaki, szakmai részt vizsgáló közbeszerzési tanácsadókat pedig csak az építési beruházásokhoz alkalmaznak. Szatmáry Kristóf szerint csak olyan megrendelőkhöz kellene tanácsadót kirendelni, akiket korábban elmarasztaltak vagy megsemmisítették a kiírásaikat.
Göndör István elmondta: a módosítók megalkotásánál fontos annak figyelembe vétele, hogy az új hivatal nem kap többletjuttatásokat a jövő évi költségvetésből, ezért minden, az új szabályozás nyomán esetleg felmerülő többletköltséget a közbeszerzés szereplőinek kell viselniük.
Az antikorrupciós csomag része két törvényjavaslat és egy országgyűlési határozati javaslat. A törvényjavaslatok az új hivatalokról, illetve a tisztességes eljárás védelméről szólnak. A határozati javaslat a közszféra etikai kódexeinek megújítását szorgalmazza. A tervek szerint szigorodni fognak a büntető törvénykönyvben a korrupciós cselekmények szankciói is.
A kapcsolódó módosítók megalkotása még folyamatban van, legkorábban a jövő hétfői ülésén dönthet róluk az Országgyűlés.
MTI/Menedzsment Fórum
