A kormánypártok feltehetően nem szeretnének abba a hibába esni, hogy túl hamar szavaznak az egészségbiztosítási törvényről, ezért nem várható, hogy - Sólyom László csütörtöki bejelentése nyomán - összehívják az Országgyűlés rendkívüli ülését.
Így a honatyák - az előzetes tervek szerint - csak február 11-én ülnek össze, és akkor voksolnak újra a törvényjavaslatról. Ha a kormánytöbbség elfogadja azt, akkor Sólyom Lászlónak három napja van a kihirdetésre, így a törvény - a korábban tervezett január eleje helyett - csak február közepén léphetne hatályba.
Van min javítani
Az MSZP örül annak, hogy a köztársasági elnök nem támasztott alkotmányossági kifogásokat az egészségbiztosítási törvénnyel szemben, közölte a párt szakpolitikusa csütörtökön a távirati irodával. Schvarcz Tibor hozzátette: akár rendkívüli ülésen is hajlandók megvizsgálni az Országgyűlésben Sólyom László kifogásait. A politikus szerint az államfő egyetértett azzal: elengedhetetlenek a változások és az átalakítás az egészségügyben.
Schvarcz Tibor valós felvetésnek nevezte az államfő kérdéseit a szelekcióval és a fejkvótával kapcsolatban, és úgy vélte, ezen lehet javítani. Sólyom Lászlónak az előzetes számításokat hiányoló felvetése nyomán ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy erre a modellre nem lehet háttérszámítást készíteni, hiszen - mint a szocialista politikus elmondta - ez egy unikális modell.
Az SZDSZ szerint biztató, hogy Sólyom László nem tartotta alkotmányellenesnek az egészségbiztosítási törvényt - közölte Horn Gábor, a párt ügyvivője. Értelmezésük szerint a köztársasági elnök néhol, például a verseny kiszélesítésénél, nagyobb bátorságra biztatta a törvényalkotókat.
Mint ismert, az Országgyűlés nehéz koalíciós egyeztetések után december 17-én fogadta el az egészségbiztosítási törvényt. Akkor ugyan létrejött a koalíciós egység, viszont kérdéses, hogy a februári szavazáson ismét egyöntetűen szavaz-e a kormánypárti többség.
Sokkal rosszabb is lehetett volna a kormánynak
A kormány számára súlyosabb döntés lett volna, ha a köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz (AB) küldte volna a jogszabályt előzetes normakontrollra. Ebben az esetben akár több hónapot is késhetett volna a törvény kihirdetése, hiszen alkalmazkodni kellett volna a testület menetrendjéhez.
Eszerint a törvényt az alkotmánybírák meg is semmisíthették volna, ha magát a törvényalkotás folyamatát jogszabályellenesnek ítélik. Ha azonban az AB csak néhány passzust tartott volna alkotmányellenesnek, akkor azok módosításával újra az Országgyűlés elé került volna az egészségbiztosítási javaslat.
Azonban az államfő nem ezt az utat választotta. Így - feltéve, hogy az Országgyűlés újra megszavazza a törvényt - már nem küldheti azt az Alkotmánybírósághoz előzetes normakontrollra. Igaz, - mint ahogy azt Roóth Miklós ügyvéd lapunknak elmondta - ezek után még bárki fordulhat az Alkotmánybírósághoz: pártok, civil szervezetek és magánszemélyek is. Ennek azonban már nincs halasztó hatálya, és a törvény ettől függetlenül életbe lép.
Varga M. István
Menedzsment Fórum
