Természetesen fontos, hogy az országnak legyen költségvetése, ám nagy problémák vannak az elfogadott törvénnyel, véli a szakember. Szerinte az alapvető baj, hogy a kormány 2005-2006-ban választási megfontolásokból kiköltekezett, és most, amikor nagy szükség lenne tartalékokra, nincsenek ilyenek.
Az aktuális költségvetés kapcsán megállapítható, hogy a kormány részéről szokás szerint folyik az összevissza hazudozás, emelte ki Sooós Károly. Ilyen volt például a 13. havi bér ügye, hiszen korábban megszavaztatták a parlamenttel, hogy ne legyen. Időközben azonban kiderült, hogy nagyrészt mégiscsak van rá pénz, és számtalan helyen mégis ki lehet fizetni.
Úgy véli, hazugság az is, hogy az idei évi hiány a GDP három százaléka felett lesz. Ezt azért mondhatták, hogy valamekkora, az év végéig elkölthető tartalékot felhalmozzanak. Ebből a félretett összegből már idén év végén kiosztanak valamennyit, ez azonban közel sem biztos, hogy bölcs dolog a mai helyzetben, fűzte hozzá. Ebből azonban az következik, hogy a jövő évi hiánynak is kisebbnek kellene lennie, mint amit mondanak.
Ezt kompenzálja egy másik hazugság, éspedig az, hogy a költségvetés utolsó változatában legtöbb bevételt nem igazították hozzá a GDP várható csökkenéséhez, mondja Soós Károly Attila. Erre a problémára egyébként az Állami Számvevőszék is felhívta a figyelmet. Például a lakossági fogyasztás négy százalékos csökkenése van előirányozva, ám ennek hatása a forgalmi adó tervszámainál alig jelentkezik, holott az áfa-bevételek nagy része éppen ebből a szegmensből származik.
A kétféle hazugság egyenlege éppen az, amit egyébként a kormány is leírt. De azt nehéz megérteni, miért így kellett ezt megcsinálni?- teszi fel a kérdést a közgazdász.
Felültervezettek az adóbevételek
Szerinte a legnagyobb probléma továbbra is az, hogy nagyon bizonytalan a jövő évi GDP-csökkenés mértéke. A kormányzat ugyanis mínusz egy százalékkal számol, ez azonban egy optimista forgatókönyv. Félő, hogy ennél jóval rosszabb lesz a gazdaság teljesítménye - gondoljunk csak arra, hogy brit Economist hazánknak mínusz 1,5 százalékot jósol, de léteznek ennél sokkal rosszabb előrejelzések, amelyek lemennek egészen mínusz négy százalékig.
Az USA-ban például azt látjuk, hogy novemberben a fogyasztás 3,8 százalékkal csökkent, ami az egész világra nézve rémisztő; emellett a minket jobban érintő német gazdaság is zuhan. A magyar exportpiacok is nagyon gyengülnek, ami igencsak veszélyes lehet a hazai termelők számára. És ha van is kereslet, külföldön és belföldön is nehéz a vállalkozások hitelhez jutása, így ez is fenyegeti a gazdaság teljesítményét.
A GDP kapcsán további kockázati tényező a mezőgazdasági termelés, amely az idén kiemelkedően jó volt. Azt, pedig látni kell, hogy nagyon ritkán van egymás utáni két évben rekordtermés.
Tehát - a közgazdász szerint - óriási problémákat okozhat a költségvetésnek, ha a GDP még kisebb lesz a vártnál, hiszen ettől függnek az adóbevételek. Ha pedig ezek a tételek nem realizálódnak, akkor vagy túllépjük a hiányelőirányzatot, vagy újabb kiadáscsökkentő lépéseket kell meghozni.
A deficit növelése Magyarország számára nem célszerű, hiszen nagyon élesen él az emlékekben, mi történt néhány évvel ezelőtt. Ha nálunk nő a költségvetési deficit, az nem ugyanazt jelenti, mint a nagyobb fiskális fegyelemmel rendelkező országokban. Ha átlépjük a hiánycélt, akkor egyből feltámadnak a korábbi félelmek, hogy a magyar kormány ismét felelőtlen költekezésbe fogott. Ezek csak erősödnek attól, hogy nincs már messze 2010 nyara, amikor várhatóan kormányváltás lesz, véli Soós Károly Attila. Szerinte a Fidesz most sok szépet és jót ígér, de azokat az állításokat nem lehet komolyan venni, amelyek szerint az egyensúly mindezzel nem fog romlani.
Ha a hiány elszabadul, akkor a tőkepiacok ezt sérelmezni fogják, és újrakezdődhet az októberi roham a forint és az állampapírok piacán, figyelmeztet a szakember.
Augusztusban már nagyot kell vágni
Persze fennáll a lehetősége annak is, hogyha túlcsordul a deficit, akkor a kiadásokból faragnak le. A nyilvánosság nem tudja, milyen kiadásokon fognak vissza, ha erre rákényszerülünk. Szeretném remélni, hogy van erre egy vészforgatókönyv, hangsúlyozta a közgazdász.
Szerinte jobb lenne, ha inkább lenne a költségvetésben érdemleges tartalék, a kiadásoknak egy olyan része, amely egyszerű kormánydöntéssel elhagyható, ha nem elég az adóbevétel – például ha áprilisra ilyen helyzet áll elő, és szükség lesz újabb megszigorításokra. Tartalék híján ehhez majd parlamenti jóváhagyás lenne szükséges, ami nagyon lassú procedúra. Körülbelül augusztus előtt nem születhet parlamenti döntés, és ha így az egész megtakarítást az utolsó négy hónapban kell megvalósítani, akkor arra a négy hónapra nagy vágásokat kell végrehajtani.
Ha most benne lenne a törvényben egy áprilisi kiadáscsökkentés lehetősége, akkor hosszabb időre elosztva, arányosan kisebb mértékben kellene megszigorítani. Ki kellene azt is találni, hogy miből vesz el a kormány. Nemcsak bércsökkentés lehetséges, hanem a beruházásokat is visszafoghatja a kormány. Ez felveti azt a problémát, hogy ebben az esetben EU-támogatásokat veszítünk el, figyelmeztet a volt SZDSZ-es képviselő.
Úgy véli, ebben az amúgy is nehéz helyzetben elég szerencsétlen dolog a mostani sztrájkhullám. Közalkalmazotti, köztisztviselői szakszervezetek verik az asztalt az égő házban, mert nekik igenis jár az, amire a tűz előtt ígéretet kaptak; a vasutasok pedig ragaszkodnak ahhoz az álmukhoz, hogy valaki majd szétosztja közöttük a privatizációs bevételeket.
A közgazdász szerint kettészakad az ország. Az autóiparban és másutt megkezdődtek és folytatódni fognak a tömeges elbocsátások. Akik az utcára kerülnek, nem tehetnek semmit. A közlekedési dolgozók jó zsarolási pozíciókkal rendelkező kisebb-nagyobb csoportjainak sztrájkjai tovább színezik, de csak még aggasztóbbá teszik a képet, hívta fel a figyelmet Soós Károly Attila.
Varga M István
Menedzsment Fórum
