A húsz legnagyobb fejlett és fejlődő térségi gazdasági erőcentrum (G20) számára összeállított IMF-javaslatról a BBC értesült. A brit közszolgálati médiatársaság által megszerzett és kedd este teljes egészében - még a hivatalos publikálás előtt - közétett, 57 oldalas tervezet alapján a bankokra "pénzügyi stabilitási hozzájárulás", illetve "pénzügyi aktivitási adó" néven rónák ki a kétféle illetéket.
Az első adó fő összetevője egy olyan illeték lenne, amellyel a pénzügyi szektor maga gondoskodna előre bármely majdani kormányzati támogatás költségvetési terheinek fedezetéről. A második illetékféleséget a pénzintézetek eredménye és az alkalmazotti jövedelmek alapján számítanák ki.
A valutaalap a javaslatok indoklásában kiemeli, hogy csak a legfejlettebb G20-országok átlagában - levonva a már visszafizetett támogatásokat - a hazai össztermék (GDP) 2,7 százalékába került a bankrendszereknek nyújtott közvetlen költségvetési segítség, de az átlagon belül vannak országok, amelyekben a még meg nem térült közvetlen támogatási költségek elérik az éves GDP-érték 4-5 százalékát.
A garanciákat és egyéb közvetett kötelezettségvállalásokat is beleszámolva a bankrendszerek számára hozzáférhetővé tett támogatások értéke a válság kezdete óta a hazai össztermék 25 százalékának felel meg a fejlett G20-országok átlagában - áll az IMF-jelentésben.
A valutaalap számításai szerint ebben az országcsoportban a GDP-arányos államadósság-ráták átlagosan csaknem 40 százalékponttal emelkednek 2008 és 2015 között, jórészt a pénzügyi válság hatásai miatt.
A jelentés "előzetes válasz" a Húszak vezetői által a tavalyi pittsburghi G20-csúcson megfogalmazott kérésre - áll a kedden nyilvánosságra került tervezetben. A csúcsértekezlet részvevői azt kérték az IMF-től, hogy idén júniusban esedékes újabb találkozójukra állítson össze javaslatcsomagot arról: miként tudna a globális pénzügyi szektor "méltányosan és jelentős mértékben" hozzájárulni a bankok rendbetételére irányuló jövőbeni kormányzati beavatkozásokhoz.
MTI/Menedzsment Fórum
