Az uniós segítség azt a célt szolgálja, hogy Ukrajna fedezni tudja sürgős külső finanszírozási szükségleteit, a pénz folyósítása pedig konkrét gazdaságpolitikai feltételekhez, valamint a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) aláírt megállapodás végrehajtásához kötött. Kallas úgy értékelte, hogy a megállapodás annak a konkrét jele, hogy az EU nehéz helyzetben is támogatja az ukrán népet.
A bizottság közleményében nem részletezte a támogatásért cserébe elvárt feltételeket, csak annyit közölt, hogy a lépések a közpénzek felhasználásának hatékonyságát, a korrupció elleni fellépést, a kereskedelmet, az adóztatást, az energia- és a pénzügyi szektort érintik majd, miközben a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévők támogatása is emelkedni fog.
Brüsszel úgynevezett makrofinanciális segítség formájában dob egymilliárd eurós mentőövet Kijevnek, amely az EU egyik rendkívüli válságkezelő eszköze, és lényegében annyit tesz, hogy az EU vesz fel hitelt a pénzpiacon a tényleges kedvezményezett helyett, mert Brüsszel jóval kedvezőbb feltételekkel kaphat kölcsönt, majd pedig a pénzt hasonló feltételekkel továbbadja a kedvezményezettjének.
Ez az egymilliárd euró kiegészíti azt a 610 milliót, amelyről Brüsszel és Kijev már 2010-ben megállapodott, ám az annak folyósításához szükséges feltételeket az akkori ukrán vezetés később nem teljesítette.
MTI
