Jórészt a benzinnek köszönhető
Novemberben a fogyasztói árak átlagosan 5,2 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban - jelentette be kedd reggel a statisztikai hivatal. Ennél kisebb ütemű drágulásra legutóbb tavaly decemberben volt példa, ennek oka azonban elsősorban az, hogy 2011 novemberében emelte meg a kormány az üzemanyagok, a szeszes italok és a dohányáruk jövedéki adóját, ennek hatása pedig most tűnt el a bázisból.
Októberhez képest a fogyasztói árak átlagosan 0,1 százalékkal csökkentek. A KSH statisztikája szerint ezen belül az élelmiszerek 0,7 százalékkal drágultak egy hónap alatt, ami nagyrészt a sertészsiradék, a sajt, a szalámi, a felvágottak és a tojás drágulásának volt köszönhető. Csökkent viszont a kávé, a csokoládé és a kakaó ára a statisztika szerint.
A legnagyobb mértékben a szeszes italok és a dohányáruk drágultak novemberben, ezekért 0,8 százalékkal kellett többet fizetni, mint az előző hónapban. Fél százalékkal emelkedett a ruházkodási cikkek ára, míg a háztartási energia ára gyakorlatilag stagnált. 1,6 százalékkal csökkent egy hónap alatt az egyéb cikkek átlagos ára, ez nagyrészt az üzemanyagok 4,8 százalékos áresésének volt köszönhető.
Egy év alatt az élelmiszerek ára 7,1 százalékkal emelkedett, ezen belül kiemelkedett a tojás 34 százalékos drágulása, a sertészsiradék 16,4 százalékos áremelkedése. Sertéshúsért 13,5 százalékkal kellett többet fizetni, mint tavaly novemberben, átlagon felüli mértékben drágultak az idényáras élelmiszerek (zöldségek, gyümölcsök) és a liszt is. 15 százalékkal emelkedett egy év alatt a szeszes italok, dohányáruk ára, míg a háztartási energiáért átlagosan 4,6 százalékkal fizettünk többet novemberben, mint egy évvel korábban. A szolgáltatások 4,3 százalékkal kerültek többe, ezen belül kiemelkedett a szemétszállítás 8 százalékos áremelkedése. Átlag alatti mértékben, 3,2 százalékkal emelkedett az egyéb cikkek ára, ezen belül a járműüzemanyagok 1,7 százalékkal kerültek többe, mint 2011 novemberében.
Az inflációs részindexek közül a maginfláció 5,1 százalék volt novemberben, míg a változatlan adótartalmú árindex az októberi 3,5 százalékról 3,2 százalékra csökkent annak köszönhetően, hogy az adóemelések kikerültek a bázisból. A KSH által számított nyugdíjas infláció 5,5 százalékos volt novemberben.
A mostani nagy infláció-esés nagyrészt annak volt köszönhető, hogy kikerültek a bázisból a tavaly novemberi adóemelések, így például a gázolaj jövedéki adójának 13 forintos emelése. Egy éve vezette be a kormány, hogy 97 forintról 110 forintra nőtt a jövedéki adó. Emellett számottevően emelkedett a szeszes italok és a dohányáruk ára.
Még ezzel is Európa-rekorderek lehetünk
Az Eurostat egyelőre nem közölte a részletes novemberi adatokat, majd csak pénteken hozzák nyilvánosságra az összehasonlítást. Azonban ha nem történt nagyon komoly változás októberhez képest, akkor még a most jelentősen visszaeső inflációs rátával is a kontinens bajnoka lehet Magyarország. A KSH közlése szerint ugyanis a harmonizált fogyasztói árindex nálunk 5,3 százalékos volt, miközben októberben a 6 százalékos magyar infláció után a románok jöttek 5 százalékos drágulási ütemmel.
Persze a következő hónapokban nálunk tovább csökkenhet az áremelkedés üteme, hiszen a januári statisztikából kikerül az áfa egy évvel korábbi növelése, mely szintén csökkenti majd a rátát. Így a jövő év első hónapjaira talán Románia letasztíhat az élről minket, de akkor is a dobogó közelében maradhatunk európai összevetésben.
"A kellemes meglepetést részben az élelmiszerárak vártnál kisebb gyorsulása, részben az üzemanyagárak vártnál nagyobb zuhanása okozta, ami a decemberben is folytatódni látszik. Eközben - tükrözve a forint stabilizálódását és a változatlanul igen gyenge belső keresletet - a vártnál nagyobb mértékben csökkentek a tartós fogyasztási cikkek árai és a szezonalitástól elmaradó mértékben emelkedtek a ruházati cikkek árai" - emeli ki az adatok kapcsán Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője.
A szakember szerint az élelmiszerárak továbbra is felfelé mutató kockázatokat jelenthetnek, amit a mezőgazdasági termelői árak szeptemberi 20,7 százalékra ugrása is jelez. Decemberben az infláció 5,2-5,3 százalék lehet, így az idei átlagos infláció 5,7 százalékot mutathat. Decembertől tovább emelkedik a dohánytermékek jövedéki adója, ami az azt követő hónapokban jelenhet meg az árakban. Januárban és februárban kiesik az idei áfa emelés hatása, míg 10 százalékkal csökken a gáz- és áram ára, így az infláció az év első felében 4-4,5 százalék közé mérséklődhet. A bázishatásokat ugyanakkor ellensúlyozzák a kormány egyes intézkedései, valamint egyes tömegközlekedési tarifák emelése.
"Kockázatot az inflációs várakozások beragadása jelenti. Mivel az inflációt külső ársokkok okozzák, amit a monetáris politika érdemben nem tud befolyásolni, a belső kereslet pedig középtávon is gyenge marad, ezért arra lehet számítani, hogy miután az ársokkok kikerülnek a bázisból, az inflációs cél elérhetővé válik. Erre azonban 2014 első fele előtt nem számítunk. Ezért, amennyiben a monetáris tanács arra számít, hogy a 2014-es inflációs célok nincsenek veszélyben, a kamatcsökkentési sorozat folytatódhat, mivel a kockázati megítélés jelentősen javult a nyár közepe óta. Mivel a következő hat hónapra további 100bp-os kamatcsökkentés van beárazva, önmagukban a kamatcsökkentések nem okozhatnak forintgyengülést - amire legfeljebb csak a nemzetközi hangulat markáns romlása esetén látunk esélyt - így nem veszélyezteti az inflációs cél elérését. A nemzetgazdasági szereplők a mérlegkiigazítási folyamat, illetve az igen gyenge üzleti és fogyasztói bizalom miatt a kamatcsökkentések hatására aligha élénkítik a keresletet, így a kamatcsökkentések a reálgazdaság felől sem jelenthetnek érdemi kockázatot az inflációra nézve. Ezért arra számítunk, hogy decemberben 5,75 százalékra, majd a jövő év közepéig 5 százalékra csökken az alapkamat" - vélekedik a kamatkilátásokról Suppan.
Beke Károly
mfor.hu
