2003-ban történt éles váltás a hitelezésben Magyarországon, akkor még a hitelek 85 százaléka forintalapú volt - emlékeztetett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a szerdai Figyelő TOP 200 konferencián tartott előadásában. A szakember szerint nem megrendszabályozni kell a piacot, hanem meg kell vizsgálni, mi vezetett a devizahitelezés elterjedéséhez.
Nehéz döntések
"Nehéz ezt kimondani, de a jelenlegi helyzetben semmiképp sem kell megmenteni a devizahiteleseket. Arra ugyanis senki nem adott felhatalmazást, hogy választói, adófizetői pénzből egy szűk réteget mentsenek meg" - mondta Király Júlia. A jegybank alelnöke szerint nem lehet a devizahiteleket egycsapásra átváltani, mert az rögtön húsz százalékos forintleértékelődéshez és hat százalékos GDP-csökkenéshez vezetne.
"A fentiekből egy következtetést lehet levonni: együtt kell élni a devizahitelekkel, mert nincs gyors megoldás. A következő öt évben nem fogunk megszabadulni ettől a felhalmozott hitelállománytól" - tette hozzá. A szakember szeirnt a magas devizahitel-állomány hazánk egyik jellemzője, amit nem tudunk egycsapásra megváltoztatni.
Király Júlia szerint azt kell megvizsgálni, mi vezetett a devizahitelezés terjedéséhez: a kormány korábbi laza fiskális politikája generált magas államadósságot, ami inflációs kockázatokat hordozott. Ez kamatemelést tett szükségessé, a kialakult kamatkülönbözet pedig a devizahitelek felé terelte a lakosságot.
"Azért nem sikerült a devizahitelezés terjedését megfékezni, mert egy felfutás idején egyik állam, egyik politika sem vállalja fel, hogy beteszi a korlátot" - véli Király Júlia. Szerinte a választói akarat gyakran megnehezíti a döntést a kormány számára, ezért van szükség a parlamenti ciklusokon átívelő szervezetekre, például jegybankokra.
Bankok nélkül nincs gazdasági fellendülés
A jegybank alelnöke szerint ahhoz, hogy szabályozni tudjunk egy rendszert, először meg kell értenünk a működését. A szabályozókban azonban nagyobb a hajlam a zsigeri tiltásra, büntetésre.
Király Júlia szerint a mostani válság egyik nagy tanulsága, hogy nem csak gazdasági, hanem szabályozási ciklusok is vannak. "Egy válság után mindig hajlamosak vagyunk keményebben odacsapni, majd amikor öt éven belül megtörténnek az első deregulációs lépések, akkor indul az újabb válságciklus" - mondta az MNB alelnöke.
Király szerint a jól működő pénzügyi közvetítő rendszer nélkül nincs gazdasági fellendülés. Éppen ezért veszélyes az állam túlszabályozása, ami a bankadóban, a devizahitelezés betiltásában, a kilakoltatási moratóriumban és a nyolc pontban nyilvánul meg.
"A devizahitelezést korlátozni lehet, de a szabad tőkeáramlás korában betiltani nem lehet. Az eurózónához közeledve igenis van jövője a devizahitelezésnek" - véli a jegybank szakembere. Király Júlia szerint a kilakoltatási moratóriumnak ára van: kell bizonyos szociális háló, de az államnak nem feladata felelőtlenül dönteni az állampolgárok pénzéről és tönkretenni a jelzáloglevél-piacot.
Az MNB alelnöke szerint a kormánypárti képviselők által benyújtott nyolc pontos javaslatcsomag is rossz irányba mutat. "Ezek a lépések arról szólnak, hogy nem megérteni, elemezni, hanem büntetni, korlátozni akarják a piacot" - mondta ezzel kapcsolatban.
Király Júlia előadása végén felsorolta a szerinte szükséges lépéseket: élénkíteni kellene a jelzálogpiacot, létre kellene hozni a pozitív adóslistát, törvényt kellene hozni a felelős hitelezésről és korlátozni kellene a bankok erőfölényét.
Beke Károly
mfor.hu
