A pénzpiaci környezetről összességében elmondható, hogy a rövid távú finanszírozási feszültségek enyhültek, emelte ki a portfolio.hu konferenciáján tartott beszédében Király Júlia, az MNB alelnöke. Szerinte a bankok tőkehelyzete megerősödött, megítélésük a korábbi nagyon rosszhoz képest valamelyest javult. A piacok stabilizálódtak, ami azonban nem jelenti azt, hogy normalizálódtak is, tette hozzá.
Lassul a visszaesés üteme
A makrogazdasági folyamatokkal kapcsolatban az alelnök úgy vélekedett, hogy mintha lassulni látszana a visszaesés üteme. Meghatározó lesz a külső kereslet alakulása - például az, hogy az eurózóna visszaesése négy százalék feletti lesz idén. A kormányzat és szakértők Magyarország esetében egységesen 5-6 százalék mínusszal számolnak. A különböző bizalmi indexek is mérsékelten kezdenek javulni, emellett Magyarországnak magas az adósságállománya, ami nehezíti a költségvetés finanszírozását. Utóbbi mutatót tekintve 2011-ben várható javulás, mondta Király Júlia.
A helyzet enyhítése érdekében Magyarországon is történtek lépések: decemberben elfogadták a bankstabilizációs törvényt, tavasszal pedig megindult az állami hitelnyújtás, illetve tőkejuttatás a piaci szereplők számára. Az MNB szintén megtette a tőle elvárható lépéseket: fedezeti kört bővített, futamidőket változtatott, és csökkentette a kötelező tartalékrátát is, hangsúlyozta az alelnök.
Egy újabb válsághullám már betenne a bankoknak
A hazai bankrendszer kapcsán Király Júlia kifejtette, hogy egyszerre van hitelkínálat és hitel-kereslet szűkülés. A tőkemegfelelési mutatók, illetve a bankoknál lévő kockázatos eszközállomány mértéke alapján számolt tőkemegfelelési mutatók szerinte kielégítőek. Egyúttal azonban felhívta a figyelmet arra, hogy egyes hazai bankok egy újabb válsághullámmal már nehezen boldogulnának, ezért a sokk-elnyelési kapacitásukat javítani kell.
Úgy véli, a bankokra leselkedő legnagyobb veszélyek továbbra is a várakozásoknál nagyobb gazdasági visszaesés, illetve az ennek nyomán leértékelődő minőségű portfoliók, valamint a növekvő likviditási és szolvencia-kockázatok lehetnek.
Kifejtette azt is, hogy a lakossági hitelpiacon az első negyedévben még pozitív volt a kihelyezés. Azóta azonban megfordult a trend, a svájci frank alapú kölcsönök gyakorlatilag megszűntek, és növekedett a támogatott forint alapú hitelek aránya. A vállalati portfoliók esetében pedig egyértelműen csökkenésnek indult a bankok hitelkihelyezése, magyarázta. Megemlítette, hogy a nemzetközi kamatszint miatt néhány országban és esetben már csökkennek a törlesztő részletek, például a lengyeleknél a frank alapú hiteleké.
Az ügyfelekre nyomják át a kockázatot
A lakásárak kapcsán Király Júlia kiemelte, hogy nálunk 2001 és 2007 között nem volt buborék, igaz, 1997-től 2001-ig volt egy nagyobb mértékű emelkedés. De szerinte a jövőben az elárverezendő lakások nagy száma miatt csökkenhetnek a lakásárak. Az is elhangzott még, hogy ősszel várható a magáncsőd intézményének bevezetése.
A szakember végezetül bírálta a magyar bankokat, mert a kockázati felárak emelkedését - nem túl transzparens módon - áthárítják az ügyfelekre. Részben emiatt a részletek néha meglepő mértékben emelkednek. Igaz, a bankok az adósság-átütemezésben és egyéb könnyítésekben példamutatóan viselkednek, tette hozzá.
VMI
Menedzsment Fórum
